Kicsoda ez? – Virágvasárnap

És mikor bement Jeruzsálembe, az egész város felbolydult és azt kérdezte: kicsoda ez? A sokaság pedig így felelt: Ez ama Jézus, a galileai Názáretből való próféta.
(Máté 21:10-11)

Bevonult szelíden és alázatosan Jeruzsálembe, ahol meg fogják ölni. Szamár vemhén jött és mégis királyok királya volt. Valami villanyütés futott végig az egész városon, jókon és gonoszokon, közömbösökön és rajongókon egyaránt, és támadt az ezerszályú kérdés. Kicsoda ez?
Kicsida ez? Mikor Jézus belép életünkbe, azzal kezdi, hogy nyugtalanít. Lehet, hogy sokáig nem veszünk tudomást róla. Lehet, hogy életünk javarészén át nem vesszük számba Őt. Egyszer, egy Virágvasárnapon, mégis belép az életünkbe minden alázatosságával és minden fenségével, és mi riadtan kérdezzük: Kicsoda ez?
Ime, egyszerű vándorrabbi, akinek nincs családja, tűzhelye, akinek nincsen hol fejét lehajtania és mégis nevére keresztelkednek embermilliók, s nem volt még név, személy, vagy gondolat, amely az emberiségre mélyebb hatást tett volna, mint Ő. Szelíd és alázatos szívű, csupa jóság, vigasztalás szánalom és szent szomorúság; mégis életünknek és halálunknak Ő a legfőbb bírája, mértékegysége, lelkivilágunknak dicsőséges királya, akinek országában szabadság az engedelmesség, uralkodása szolgálat, nyereség az élet eltékozlása, és győzelem a megáldoztatás. Nincs rajta semmi feltűnő, semmi királyi. Egy keleti maharadzsa százszor méltóságosabb, és egy tanácsúr tekintetesebb. „Felnőtt, mint egy vesszőszál, mint gyökér a száraz földben, nem volt neki alakja és ékessége, és néztünk rá, d nem volt ábrázata kívánatos. Utált és az emberektől elhagyott volt, fájdalmak férfija és betegség ismerője.” Ézsaiás 53:2-3
És íme, mióta e földön művészi látások kelnek, nem volt senki, kinek tiszteletére ékesebb templomokat, csodálatosabb képeket, fenségesebb ódákat és költeményeket, mélyebb bölcselmeket alkottak volna. Egyedül járt a földön és olyan elhagyatott volt…, ma neki van a legtöbb katonája, mártírjainak száma légió, más vértanúk erejével össze nem hasonlítható és Grönland örök fagyán, Afrika homokján Kína és Tibet ismeretlen terein neve induló, lelke program, s ajkukon az Ő nevével egyre boldogabban halnak meg az Ő misszionáriusai.
Kicsoda ez? Belépett Jeruzsálembe és ott megölték azok, akiket szeretett, és akikért imádkozott. Halála a lelki világ középpontja, az örökkévalóság sarkcsillaga. Fájdalmas halál, kereszthalál, de az Életnek forrása és az isteni világosságok kútfeje. Minden szenvedések foglalata, minden ígéretének záloga, minden mennyei öröm és világszépség summája.
Megyek e halál felé. Vonz, hódít, ítél és áll. Egyik pillanatban óriás, hihetetlen rejtelem, hogy lelkem kérdőjellé válik: kicsoda ez. A másik percben édes öröm roppant megoldás, drága felelet: ez Jézus.

Ravasz László: Hazafelé

About Post Author