Sütöttek, főztek és felvonulást is tartottak a szabadszállásiak 
Nyolcadik alkalommal rendezte meg hagyományos mézes napját az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Észak Bács-Kiskun Megyei Szervezet szabadszállási csoportja. Az idei rendezvényt, melyet december 5-én tartottak meg a József Attila Közösségi Házban, méz, mézeskalács, mézzel készült sütemények versenye, mézkóstoló, valamint szakmai előadás, kiállítás és termékbemutató színesítette.
A rendezvény keretében adták át azt a százötvenezer forint értékű mézet, melyet a Böjte Csaba ferences rendi szerzetes által alapított Dévai Szent Ferenc Alapítványnak juttat el az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Észak Bács-Kiskun Megyei Szervezete. Az egyesület tagjai által felajánlott adományt Bíró László, a kezdeményezés elindítója Fehér Péter méhész segítségével szállíttatja ki Erdélybe.
A méhészetnek több mint egy évtizedes hagyománya van Szabadszálláson, a helyi méhész egyesület 1956-ban alakult meg Tóth József vezetésével. Az elmúlt hét évtized alatt a tagok száma folyamatosan gyarapodott. Az első méhész napot nyolc esztendővel ezelőtt rendeztük meg, egyebek között azért, hogy megtudjuk melyik a település legjobb minőségű méze. Ekkor fogalmazódott meg a Dévai Szent Ferenc Alapítvány támogatásának gondolta is. Idén a százötvenezer forint értékű mézadomány mellé a szabadszállásiak jóvoltából tartós élelmiszerek, ruhaneműk és könyvek is kerültek – mondta el a Bíró László, az egyesület korábbi vezetője.
A kiváló minőségi magyar méz egyre népszerűbb kontinensünkön, határainkon belül azonban évente mindössze 70 dekagramm jut egy főre, ami jóval alatta marad az európai átlagnak. Egyesületünk, kapcsolódva az országos kezdeményezéshez, célul tűzte ki a mézfogyasztás népszerűsítését. Az idei esztendőben a hagyományos mézes nap mellett, a városi napok keretében is megízlelhették termékeinket a szabadszállásiak. A jövő évben tevékenységünket az oktatási intézményekre is kiterjesztjük. Rendszeresen kívánunk mézkóstolókat tartani a helyi óvodában, az iskolában, valamint a mézes napunkat regionálissá bővítjük, ahol neves szakemberek bevonásával juthatnak hasznos információkhoz a méhészek – hangsúlyozta Kovács Tiborné, a szabadszállási csoport vezetője.
Az idei mézversenyre tizenketten nevezték be portékájukat. A háromtagú zsűrinek három kategóriában kellett ítélet hoznia.
Az akácmézek között a legjobbnak járó elismerést Boros József, Gavron István, Nagy és a Dul család termékei érdemelték ki. A második helyen Czégány Tibor, míg a harmadikon Vékony Lajos, illetve Riczu Imre végzett. Emléklapot vihetett haza Varga Károly és Sárközi Zoltán.
Selyemfű méz kategóriában első Riczu Imre, második Gavron István, a harmadik pedig Sárközi Zoltán lett. Emléklapot kapott ifj. Czégány Tibor és Makádi Imre.
A vegyes virágmézeknél Riczu Imré és Lacziné Kenderes Márta terméke bizonyult a kiválóbbnak, Boros József második lett.
Különdíjasok, hársméz: Varga Károly, krém méz: Kovács Tiborné, mustárméz: ifj. Makádi Imre.
A mézzel készült sütemények versenyében két kategóriában lehetett nevezni. A mézes kalácsok között az első díjat Huszár Olga és Ármin vihette haza, megelőzve özvegy Somogyi Istvánnét és Herpai Kálmánnét. Különdíjat érdemelt ki Sztupákné Pásztory Anna. Emléklapot vehetett át Besei Péter és Szűcs Borbála.
A legfinomabb mézes süteményt Tabajdi Sándorné és Baracsi Péterné sütötte, a második helyen Besei Nándor, Lacziné Kenderes Márta, míg a harmadikon Holczmann Mihályné, valamint Kovácsné Szűcs Eszter végzett.
Különdíjat kapott: Czégány Tiborné, emléklapot Szűcs Katalin.
Az elismeréseket Varga Károly, a Magyar Méhészeti Egyesület Észak Bács-Kiskun Megyei Szervezetének elnöke és Gégény Benjamin, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület választmányi tagja adta át.
A termelők a méz és méhészeti termékek termelése, csomagolása és értékesítése kapcsán Erdélyi Tibor méhészeti szakelőadótól kaptak hasznos tanácsokat, a termékbemutatón megismerkedhettek a legmodernebb eszközökkel, valamint egy kis bepillantást nyerhettek a múltba is.
A kiállítás legérdekesebb darabja a „királynő kaptárának” másolata volt. A kaptárt Wittelsbach Erzsébet királyné, közismertebb nevén Sissi használta. Az eredeti példány 1936-ban Bécsben, egy raktártűzben megsemmisült. A szabadszállási egyesület tulajdonában lévő hátsó kezelésű kaptár másolatát fénykép alapján készítette el tölgyfából Varga Imre helyi asztalos, a díszítőfaragásokat Böcskei Imre izsáki fafaragó, népművész végezte. A mesterek mintegy 100 órát töltöttek el a „királynő kaptárjának” megépítésével. A kaptár a maga korában rendkívül hatékonynak számított, mintegy nyolc kilogramm mézet tudtak kinyerni belőle – mondta el Bíró László, a kaptár elkészítésének kezdeményezője.
About Post Author
