Sütöttek, főztek és felvonulást is tartottak a szabadszállásiak 
Hálaadó istentiszteleten vettek részt a gyülekezet tagjai vasárnap, július 12-én a református templomban. Máté Sándor nagytiszteletű úr és Máté Sándorné nagytiszteletű asszony 26 és fél éves szolgálat után búcsúztak a szabadszállási református gyülekezettől, mert a lelkipásztorok nyugállományba helyezésüket kezdeményezték.
Holczmann Mihály, az egyházközség gondnoka köszöntötte őket először, aki röviden összefoglalta a 26 és fél év fontosabb eseményeit, ami a lelkészházaspár szabadszállási évei alatt történtek: A lelkészházaspár 1994. Január 7-én érkezett Bajánsenyéről, Szabadszállásra négy gyermekkel: Annával, Judittal, Csabával és Danival.
A lelkipásztori szolgálat megkezdésekor az új környezetben egyik legfontosabb tennivalójuk a gyülekezetépítés volt, hiszen akkor alig több mint 300 fő volt a gyülekezeti tagok száma azaz, akik az egyházfenntartói járulékot megfizették! Az Áldásos szolgálatunknak, munkálkodásuknak köszönhetően 10 év elteltével már közel háromszorosára növekedett a gyülekezet közössége és ma is 700 fő fölött van.
A 90-es évek elején, a rendszerváltás után a lelki építkezés mellett, fontos tennivalója volt az egyházközségnek a diákotthon átvétele és gondoskodni kellett annak működtetéséről . A Diákotthon fenntartása, gyermekek felügyelete a nevelők foglakoztatása az egyházközség és a lelkipásztorok feladata volt. A diákotthont az Egyházközség 1993-tól, 2002-ig, azaz 9 évig tartotta fenn. 2002-ben a diákotthon bezárásra került azon oknál fogva, hogy ekkor a gyermekek létszáma, már a minimális alá csökkent a kollégium fenntartására a továbbiakban már nem volt szükséges.
Már ebben az időszakban is munkálkodott a lelkészházaspár a Református Alapfokú Művészeti Iskola létrehozásán, amelyet 1997-ben sikerült meg valósítani, így az Egyházközség Intézmény fenntartó gyülekezetté vált. A művészeti iskolában, kezdetben hangszeres képzések folytak: zongorán, fuvolán, gitáron, trombitán, furulyán, és hegedűn. Majd később a hangszeres képzéssel párhuzamosan képzőművészeti ágon és drámaszakon is folyt oktatás, majd megint később kihelyezett tagozata is volt az iskolának Fülöpszálláson, ahol Néptánc csoport működött. Ekkor már közel 180 növendéke volt az intézménynek!
A Művészeti iskolának, kiválóan képzett és felkészült tanárai voltak és az iskola igazgatója a Nagytiszteletű asszony volt. A művészeti iskola eredményességét, színvonalát jól tükrözi, hogy az egykori növendékekből a középiskolai majd egyetemi tanulmányaik folytatása után színművész és fuvolaszakos művésztanár is lett és ma is ezen a pályán munkálkodnak!
Az Alapfokú Művészeti iskola működése idején alakult meg az Szász Károly Kórus. Tagjainak fő erejét a lelkészházaspár, a gyermekeik és gyülekezeti tagok képezték, illetve csatlakoztak a kórushoz az intézmény tanárai és növendékei – hangszeres kísérettel. A kórus színvonalassá nőtte ki magát, így nagyon sok alkalommal szerepelt egyházmegyei énekkari találkozókon, adventi hangversenyeken, énekes Istentiszteleteken, tanévzárókon és tanévnyitókon. De a kórus számos alkalommal színesítette a városi programokat, kapott meghívást Budapestre, egyházi rendezvényekre és az Erdélyi testvér gyülekezeteinkbe – Koltóra és Kismajtényba is! Az Alapfokú művészeti Iskola és Kórus együtt jól szolgálta a gyülekezeti közösség épülését, nagyon sok gyülekezeti alkalmon: tanévnyitók-tanévzárók, énekes Istentiszteletek, adventi hangversenyek alkalmával, szép számmal jöttek a templomba a gyermekek szülei, nagyszülei és családtagjaik is.
Így épült és növekedett a gyülekezet közössége! Talán ezt az időszakot fénykorként is emlegethetjük a gyülekezet életében! Azonban ennek a szép és gyümölcsöző időszaknak sajnos 2006-ban vége szakadt, mert az akkori baloldali kormány megvonta az állami támogatást az egyházi fenntartású alapfokú művészeti iskoláktól. Ezért hosszas töprengés és mérlegelés után az iskolafenntartó Presbitériumnak-kényszerűségből az iskola szüneteltetéséről, majd később a megszüntetéséről kellett dönteni. Azonban a gyülekezeti élet az intézménye nélkül is folytatódott tovább és a lelkipásztoraink munkája az igeszolgálatban, a gyülekezeti és más közösségi alkalmakon teljesedett ki. Minden vasárnap, ünnepnapokon és hétközi Istentiszteleti alkalmakon szólt az ige a gyülekezetben, mindenkor a Biblia tiszta vezetésével és tanításával, szép énekszóval és orgona kísérettel.
Az ünnepi alkalmakon a megterített úrasztalnál, több száz alkalommal szolgáltatták ki az úrvacsora jegyeket és hirdették bűneink bocsánatát. A gyülekezetben megkereszteltek több mint 700 gyermeket, konfirmációra felkészítettek és lekonfirmáltattak közel 750 gyermeket, 60 felnőttet és végezték a hitoktatást óvodáskortól a konfirmációig bezárólag. Korábban és előző évben is a Hit és Erkölcstan oktatását évente 100 iskoláskorú gyermeknek és az Óvodában pedig közel 50 gyermek részére végezte a Nagytiszteletű asszony.
Örömmel mondhatom el, hogy a korábbi években az egykori szabadszállási hittanos gyermekek közül ketten református lelkipásztorok lettek és az egyházmegyénk két gyülekezetében szolgálnak: Máté Csaba nagytiszteletű úr Tiszakécskei és Ferenczy József nagytiszteletű úr pedig Lajosmizsei gyülekezetekben! A számok sorát folytatva, megáldották több mint 150 ifjúpár házasságkötését. És a földi zarándok utak végén, 1300-nál is több alkalommal kérték Isten vigasztalását a ravatalnál temetési búcsúztatásokon.
Itt szeretnénk megemlékezni Puskás Mihályról, négy ciklussal korábbi gondnokról és az akkori presbiterekről, akik 1994-ben a lelkészházaspár fogadásár és, segítségére voltak az ideérkezésük idején, sajnos közülük, már többen is a mindenélők útjára tértek! De számos más gyülekezeti alkalmakon – mint a hittantáborokban, a családi napokon, a felejthetetlen tartalmas gyülekezeti kirándulásokon vagy épen a szeretetvendégségeken is szólt az ige és az énekszó Isten dicsőségére, épült a gyülekezet lelki közössége.
A gyülekezeti kirándulásokra külön szeretnénk visszaemlékezni, mert nem csupán egy turisztikai program részesei lehettünk, hanem minden alkalommal látogatást tettünk egy-egy gyülekezetben határon innen és határon túl. Többek között jártunk a felvidéken: Kassán és Léván, Kárpátalján: nagyberegi és mezőgecsei gyülekezetben. De jártunk Munkácson, Ungváron a Huszt várában és a Vereckei hágónál az ezer éves magyar határnál is. Erdélyben Kóltón, Máramaros szigeten, Nagyszalontán, Nagyváradon és Kismajtényban. És jártunk az Őrvidék ausztriai részén, Délvidéken Laskón és ott jártunk alkalmával bekapcsolódtunk az ottani gyülekezetek Istentiszteleti alkalmaiba. A határon túli gyülekezeteket egy kis ajándékkal is köszöntöttük (milleneumi zászlóval, bibliákkal, vagy adománnyal). De határon belül is nagyon sok szép helyre szerveztek gyülekezeti kirándulást a lelkipásztoraink: Többek között az Őrségbe, Szatmárba, Debrecenbe, Sárospatakra, Székesfehérvárra, Bőcsre, Vizsolyba, Nagybörzsönybe, Komáromba, Balaton felvidékre, Baranya háromszögbe, az Ormánságba, Somogy országba és még számos sok szép helyre állították össze az úti célokat nagyon gondosan és körültekintően. A gyülekezeti kirándulások végén mindig szép élményekkel és lelki feltöltekezéssel érkeztünk haza és ezeken az alkalmakon is épült a gyülekezet közössége!
Nagy számban voltak jelen templomunkban gyülekezetünk tagjai a családi Istentiszteleteken, a jubiláló házaspárok hálaadó Istentiszteletén, a gyermek Istentiszteleteken, az ifjúsági csoport szolgálatai alkalmain és az idősek kulturális napján. És Karácsonykor az Angyalváró Istentiszteleti alkalmakon szinte megtelt a templomunk. Jól működik a Baba – Mama Klub, a Csillagvarró kör, és szép számmal jönnek a gyermekek a Vasárnapi gyermek Istentiszteleti alkalmakra is, és örömmel várták mindenkor tanévzáráskor a családi vasárnapi játékos programokat és a hittantáborokat.
Az Egyházközség vezetését, a Magyar Református Egyház törvényei szerint a lelkipásztorok és a Presbitérium együttesen végezték. A Bács-kiskunsági Református Egyházmegyében a Nagytiszteletű asszony egyházmegyei tanácsos, míg a Nagytiszteletű úr Énekügyi előadó volt és szervezte évről évre az Egyházmegye énekkari találkozóit. Visszatekintve a több mint negyedszázados múltra, lelkipásztoraink 2018-ban az ötödik 6 éves ciklusát kezdték meg a Presbitériummal, a közös szolgálatot felelősségteljesen a gyülekezetépítés szándékával és a gyülekezet anyagi javaival való jó sáfárkodásával.
Presbitérium és a bizottságok, minden ciklusban, harmonikus együttműködésben igyekezett segíteni a lelkipásztorok munkáját, elsősorban a világi dolgok intézésében, az egyházi vagyon gyarapításában és az egyház ingatlanjainak állagmegóvásában. Nagyon jó a kapcsolat Római Katolikus egyházzal, a Plébános úrral, testvéries közösségben él a két felekezet, szeretetben töltődtek el az ökumenikus imahetek és más egyházi alkalmak. Ugyancsak jó kapcsolatot építettek ki lelkipásztoraink a mindenkori városvezetéssel és a helyi civilszervezetekkel. A város életében végzett sokoldalú szolgálatért Szabadszállás Város Önkormányzata 2014-ben „Szabadszállás Város Kultúrájáért” kitüntetést adományozta a Nagytiszteletű asszonynak és a Nagytiszteletű úrnak.
A Szabadszállási Református Egyházközség „Önfenntartó Gyülekezet”, saját vagyonaiból, bevételeiből gazdálkodik (fenntartói járulékokból, perselypénzekből és adományokból). Ezekből a bevételekből fizeti ki a személyi járandóságokat és azok járulékait, az egyházi ingatlanok üzemeltetési, fenntartási, javítási és felújítási költségeit. A nagyobb volumenű munkálatoknál az Egyházközség igyekezett élni a pályázati lehetőségekkel, amelynek segítségével komplex felújítási vagy építési munkálatokat is el tudott végezni.
Az első nagy építkezés az új parókia építése volt, tervezés és alapkőletétele 2001-ben történt, majd 2002-ben elkezdődött az építkezés és 2003-ban fejeződött be. Megépült az új Parókia és a lelkészcsalád megfelelő életkörülmények közé költözhetett be. Az új parókia megépítésével jelentősen koncentrálódott az egyházközség vagyona, ugyanis a korábbi ingatlanjai értékesítéséből keletkezett bevétel (diákotthon, szolgálati lakás) az új parókia építésének költségeibe lett beforgatva. Ennek a teljes építési költsége akkor közel 40 M Ft volt!
2003-ban az Alapfokú művészeti iskola tantermi szükségleteinek kialakítása történt. Ennek során felújításra került a gyülekezeti terem belső része, valamint az O parókiában kialakításra kerültek az iskolai tantermek, mosdók és egyéb szükségletek, valamint a fűtési rendszer is részben korszerűsítésre került.
2008-2009-ben a Műemlék templom külső felújítása valósult meg. A felújítási munka többrétűsége miatt, ez két szakaszban történt. Először 2008 őszén a templomtorony, a toronyóra és a tetőfelújítása, majd 2009-ben pedig folytatva munkálatokat a templom-hajó külső homlokzata, nyílászárók cseréjére és a tetőcsatorna kiépítése is megtörtént. A templom külső felújításának teljes költsége 45 M Ft volt.
2013-ban a gyülekezeti ház külső felújítására került sor. Ekkor a gyülekezeti házon teljes tető csere, a homlokzat tatarozása, a hivatali helyiség és annak előterének felújítása, valamint a nyílászárók külső festése volt. Ennek a költsége több mint 8 M Ft-ba került.
2015-ben új kerítésfal lett építve a gyülekezeti háztól az Óparókig terjedő utcafronton és mellette, illetve a gyülekezeti ház melletti járdaszakaszon, azaz teljes utcafonton új járda készült térkövezéssel, ennek összköltsége 4,5 M Ft volt.
2017-ben a templombelső teljes felújítását végezte el a gyülekezet – ennek során, a falfelületeken új szigetelő vakolat, új vasbeton alapon új burkolat, új villamossági és hangosítási rendszer, a padok átszerkesztése és felújítása és mázolása, teljes falfelület meszelése és festése, és az elektromos padfűtés kiépítése készült el. a teljes költség 50 M Ft volt.
2018-ban is sikerült állagmegóvó munkálatokat végezni. Többek között a temetőben a ravatalozó hűtő helyiségének leomlott falai kerültek újjáépítésre, továbbá az Óparókia külső homlokzatának felújítása, és az új parókia tetőterében kialakított tanterem padlózatának teljes cseréje történt meg, ennek költsége 4 M Ft volt.
Az utóbbi 8 évben a Temetőben is voltak fejlesztések a Temetőt üzemeltető HÍRÖS Temetkezési Kft. a szerződésben vállaltakat teljesítette. Ennek részeként a ravatalozó belsőtér felújítását kellékek cseréjét, és főbejáratnál elektromos kaput szerelt fel az üzemeltető, valamint több mint tíz urnaoszlopot és új urna sírhelyparcellát és annak térkövezését is megépítették és fákat ültettek! Temetőben további fejlesztés is volt összefogással: az Egyházközség, a Szabadszállás Város Önkormányzata és a Szabadszállás Jövőéért Egyesülete és a temetőt üzemeltető a Hírös Temetkezési Kft közös költségviseléssel – térfigyelő kamerarendszert telepített a temetőben, amely jól szolgálja a temető károk visszaszorítását, megszüntetését.
Összességében az utóbbi 25 évben az Egyházközség ingatlanjaiban 150 M Ft fejlesztés történt (építés, felújítás, karbantartás és állagmegóvás) – részben önerőből (egyházi ingatlanok értékesítéséből és a gyülekezeti adományból), valamint felettes egyházi intézmények építési támogatásából és az utóbbi években pályázati forrásból. Az ingatlan fejlesztések, állagmegóvások költségeinek fedezetéhez a gyülekezet imádsága és adománya mellett szükség volt a lelkipásztoraink jószándékú közbenjárására a Duna-melléki Egyházkerület püspökénél, a Bács-Kiskunsági Egyházmegye esperesénél és a mindenkori Presbitérium segítőkész támogatására!
2010 után az Egyházközség élt a pályázati lehetőségekkel, amelyet a Magyar Kormány Egyházi építésű ingatlanok felújítására írt ki. Istennek legyen hála és köszönet a lelkipásztoraink és a Presbitérium közös felelősség tudatáért, hogy mindenkor a pénzügyi fedezet meglétével végezte a felújítási munkálatokat, ezért banki hitele, adóssága nem volt és jelenleg sincs az Egyházközségnek.
1997-ben az akkori felsőbb egyházi döntések alapján, Nagytiszteletű úr, tábori lelkészi szolgálatot vállat és végez a Magyar Honvédségben. A szolgálatteljesítését Szabadszálláson az Alföldi Kiképző Központnál kezdete meg, majd a későbbiekben több helyen végezte a tábori lelkész szolgálatot és három alkalommal külföldi misszióban is vezényelték. Az utóbbi években a Tábori püspökségen szolgál és mellette gyülekezetünkben is végezte a szolgálatot. Összegezve a Nagytiszteletű asszony és a Nagytiszteletű úr 26 és fél éves Szabadszálláson eltöltött lelkipásztori a szolgálatát: gyümölcsöző magvetést, lelki építkezést és anyagi gyarapodást végeztek Isten dicsőségére, a gyülekezet közösségének javára és épülésére!
Hálásan Köszönjük! Ezek után, a hosszú és fárasztó szolgálat után, összességében 40 év szolgálatban eltöltött idő után érkezett el a Nagytiszteletű asszony nyugdíjba helyezésének időpontja, 2020. július közepe. Ezt a szándékot vette tudomásul megértéssel a Presbitérium múlt év őszén az egyházmegyei vizitáció alkalmával, amikor jelezte a nagytiszteletű asszony a nyugdíjba vonulási szándékát!
Mindenki, aki ilyen hosszú időn keresztül munkálkodott, végezte a lelkész szolgálatot – lelkipásztorok esetében még fokozottabb lelki teherviseléssel – vágyakozik a jól megérdemelt pihenésre, a családdal, az unokákkal való több időtöltésére! És most a Hálaadó Istentisztelet alkalmával a Presbitérium nevében – Isten iránti hálával és egy igével szeretnénk megköszönni lelkipásztorainknak a hűséges szolgálatát, a sok fáradságos munkát, sokszor a lelki vigasztalást, a lelki táplálékot, a sok-sok gyülekezeti élményt, a nemzedékekben a magvetést, hogy mindenkor épülhetett a gyülekezetünk közössége Szabadszálláson.
Az ige a következő képen szól: Pál apostol Thesszalonikaikhoz írt levele 2 fej. 13 verse/ „Mi pedig mindenkor hálaadással tartozunk az Istennek ti érettetek testvéreim, akiket szeret az Úr, hogy kezdettől fogva kiválasztott titeket Isten az üdvösségre, a Lélek szentelésében és az igazság hitében”;
A köszöntő után a presbitérium átadta az ajándékait a lelkészházaspár számára. Gyermekeik kiemelkedő munkásságát is megköszönte a presbitérium és a sokoldalú szolgálatot, amelyet a gyülekezetünkben végeztek! Elsősorban mindannyian az énekkar meghatározótagjai voltatok. Anna egy időben kántora is volt a gyülekezetnek, Judit, Dani, Csaba az ifjúsági csoport és ifjúsági zenekar tagjai voltak és sok szép élménnyel gazdagították a gyülekezeti életet!
Az egyházi és világi köszöntések sora következett, elsőként Bán Béla nagytiszteletű úr, a Bács-kiskunsági Református Egyházmegye esperese, majd Kiss József plébános úr és vele érkezett egyháztanács tagjai köszöntötték a lelkészházaspárt. Dr. Salacz László , térségünk országgyűlési képviselője és Dr. Mák Kornél a Bács-Kiskun megyei közgyűlés alelnöke mondott köszöntőt. Darabos József , Szabadszállás Város polgármestere és Bencze Ildikó alpolgármester asszony adta át a város ajándékát a Máté házaspárnak. Farkas Zoltán, a helyi Honvéd Nyugdíjas Klub elnökének köszöntője után Hofmaiszter Anikó és Holczmann Mihály, az Ezüst Kopogók Néptánc Egyesület nevében adtak át ajándékot. A köszöntések hosszú és megható sora után Török és Ferenczy család műsora következett. Végezetül, a gyülekezet tagjai személyesen is köszöntötték a lelkipásztorokat.
Cikk: Süveges-Holczmann Andrea, presbiter Holczmann Mihály, gondnok
Fotók: Fábián Krisztián
About Post Author
