Sütöttek, főztek és felvonulást is tartottak a szabadszállásiak 
2021. január 12. délutánján a Honvéd Nyugdíjas Klub egy közel nyolcvan esztendővel ezelőtti tragédia áldozataira emlékezett a II. világháborús emlékműnél.
Hetvennyolc esztendővel ezelőtt, a szovjet haderőnek 1943. január 12-én, az Uriv és Sztorozsevoje által határolt Don-szegletben indított támadása, az azt követő mintegy háromheti idő alatt vívott harcok és az időjárási viszontagságok következtében a Magyar Királyi Honvédség 2. magyar hadseregének erői szétforgácsolódtak, állománya megfogyatkozott, fegyverzetének java megsemmisült, és a sereg az állásainak teljesen feladására kényszerült.
A több, mit kétszázezres magyar haderő állományból huszonnyolc ezren sebesülten, betegen kerültek hazaszállításra, huszonhatezer főt hurcoltak hadifogságba, s negyvenkettőezer katona volt a véres veszteség.
Erre az áldozatra emlékezünk most, január 12-én, a doni áttörés emléknapján. Az elmúlt esztendőkben az érdeklődők három különböző kiállítás keretében ismerhették meg a korszak eseményeit. Ezért is
- ismert 1942 eleje, a hadba vonuló szervezet összeállítása;
- ismert a 2000 km-es kivonulási vonatút, a további 2-300 km-es, részben harcos gyalogmenet;
- ismert a hídfőcsaták, a védelemre berendezkedés történet;
- ismert ’43 januárjának az életért való menekülés a pokla.
És ismert a vég is! Ismert: a hadifoglyok, a betegek, a sérültek, a rokkantak, a megfagyottak, a halottak, a harc tüzében elpusztultak ezreinek, tízezreinek az áldozata. Ismert, hogy négy évtizedig a tiszta, kegyeletes emlékezés sem lehetett az övék.
De nem ismert még sokuk nyughelyre, hiszen számosan nem a szülőföldjükön alusszák örök álmukat, hanem jelöletlenül, a természet által már elrejtetten.
Egy, a hadbavonult honvédek számára kiadott elmélkedések és imádságok könyvecskében a következőket olvashatjuk a „HALÁL KÜSZÖBÉN” cím alatt:
„Megáldoztatásod ideje elérkezett. Búcsúzol a földi élettől. Amire elhívott az Úr, elvégeztetett. Húnyó életed lángja a haza oltárán utolsót lobban. Hősi halálod megpecsételi fajtád iránt érzett szeretetedet. Áldozatod boldogabb magyar jövendő áldott magvetése lesz.”
Történelmünknek egy – tragédiájában és áldozatában is – kiemelkedő eseményére emlékeztünk, sokak mártíromságára.
A rendezvényen Farkas Zoltán egyesületi elnök osztotta meg – az akkori eseményekkel kapcsolatos – gondolatait. Nt. Pálinkás Gyula ref. lelkész a Zsoltárok könyvéből idézve emlékezett az áldozatokra. Darabos József, Szabadszállás Város polgármestere és Farkas Zoltán helyezték el az emlékezés koszorúját, és fellobbant a kegyelet mécsesének lángja is.
A Honvéd Nyugdíjas Klub az emléknap alkalmából, a közös emlékezésre hívás jegyében, kvíz versenyt hirdetett. Bár némi segítségként adottak voltak a válaszok fellelhetőségének forrásai, a kérdések mégis gondolkodásra késztették a résztvevőket. Figyelni kellett, hogy a kérdésben ott van-e, vagy épp hiányzik egy utalás, amitől eldönthető volt, hogy melyik a jónak tűnő, és melyik a helyes válasz. A lényeg a gondolkodás, a keresés, az utána olvasás, az emlékezés volt. Megfejtőink jól vették az akadályokat, köszönjük, hogy partnerek voltak.
A kvíz lezárásaként, nyereményül, a dobogós helyezettek részére egy-egy vásárlási utalványt adott át az Elnökség nevében Horváth Balázs, az egyesületi hagyományápolók vezetője, a kérdések összeállítója.
III. helyezést értek el Kishalmi Istvánné, Udvarnoki János és Farkas Zoltán. II. lett Baki Mária. A fődíjat Sztupák Zoltán Mátyás vehette át.
Gratulálunk a nyerteseknek és köszönjük, hogy velünk együtt emlékeztek.
szöveg: Horváth Balázs István
fényképek: Fábián Krisztián
About Post Author
