Sütöttek, főztek és felvonulást is tartottak a szabadszállásiak 
Napjainkban a média többször tudósít olyan hírekről, amelyek elkövetési módszerére az erőszak, az agresszivitás a jellemző. Ezek közül különösen a garázdaság és a rablás bűncselekményének az elkövetőire igaz az e fajta magatartás.
A garázdaság vonatkozásban gondoljunk csak a „jó szomszédokra”, akik perlekedése alkalmanként tettlegességig fajul, az alkoholtól felbátorodott fiatalokra, akik a szórakozóhelyen törnek-zúznak, egy-egy sporteseményre, ahol ellenérdekű szurkolók csapnak össze.
A garázdaság kialakulását előidéző egyik ok az ittasság, a lerészegedés, amikor is a kialakult konfliktushelyzetet kezelni nem tudó személyek a probléma megoldását erőszak alkalmazásában látják. A garázdaság megvalósítói leggyakrabban illumináltan vitatkozó alkalmi ismerősök, családtagok, szomszédok, fiatal-felnőttek.
A megelőzés érdekében fontolja meg tanácsainkat!
• Ne alkalmazzon erőszakot, ne menjen bele provokálás ellenére sem olyan szituációba, melynek tettlegesség a kimenetele.
• Maradjon a jogszerűség oldalán, ha lehetősége van rá, hívja a hatóságot, kérje intézkedésüket. Természetesen halasztást nem tűrő esetben, ha támadás érte a védekezés joga megilleti, és a törvényi feltételeket betartva megvédheti magát.
• Nem jogos azonban a védelem, amikor a szemben állók mindegyike jogtalanul cselekszik, amikor kölcsönös beszólások után összeverekednek a felek. Annak már nincs jelentősége ki kezdte el, ki ütött elsőnek, mindenki gyanúsított lesz.
• A jogos védelmi helyzet addig tarthat, amíg a jogtalan támadás. Ha a támadó felhagy tettével, azt követően nem szabad bántalmazni.
• A jogos védelmi helyzet nem áll fenn a verbális becsületsértés esetén sem, amikor csak szidalmazás történik, és a bántalmazás elmarad. Ilyen esetben sem vehetünk elégtételt öklünkkel.
• Amikor kívülállóként tanúja egy garázda cselekménynek, állampolgári joga és egyben kötelessége, hogy értesítse a rendőrséget, és megadja a birtokában lévő információkat.
A rablások vonatkozásban is elmondható, hogy az elkövető valamilyen erőszakos magatartás révén valósítja meg a bűncselekményt, amit sok esetben a kínálkozó lehetőség alapoz meg. Vannak azonban olyan elkövetők is, akik már jó előre kitervelten készülnek egy adott rablásra. Ezen bűncselekmény áldozatai elsősorban a gyengébb fizikai felépítésű fiatalok, nők és idősek, akik a legkevésbé tudják a támadást elhárítani, részükről nem kell jelentős ellenállásra számítani az elkövetőknek.
Mi a teendő, ha bekövetkezett a rablás?
• A támadó utasításainak vonakodás nélkül tegyenek eleget!
• Viselkedésükkel tűnjenek közreműködőnek, hiszen az elsődleges cél az élet és testi épség megóvása.
• Lehetőség szerint tanúsítsanak nyugalmat! Kerüljék el a támadó számára félreérthető, vagy indokolatlanul gyors mozdulatokat!
• Figyeljék meg alaposan a támadót, termetét, ruházatát, sajátságos mozgását, beszédét, a támadás eszközét. A későbbiek során a személyleírás megadásával jelentősen segíthetik a rendőrség munkáját!
• Amennyiben van lehetőségük, figyeljék meg az elkövető menekülési útvonalát, eszközét!
• A cselekményt követően semmilyen öntevékeny intézkedésbe ne kezdjenek, haladéktalanul értesítsék a rendőrséget!
• A bejelentést követően a helyszínen várják meg a kiérkező rendőrjárőrt!
• A bűncselekmény helyszínét ne változtassák meg, de ha ez elkerülhetetlen azt a rendőrjárőrnek, illetve a helyszíni szemle bizottság vezetőjének jelezzék!
Amennyiben személy- és vagyonvédelemmel kapcsolatban kérdésük merülne fel, forduljanak bizalommal a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályához az 513-300/3127-es telefonszámon.
Ha bűncselekmény áldozatává váltak, bejelentést a 112-es általános segélyhívó számon tehetnek.
About Post Author
