Augusztus 13-án, a vasárnapi Istentiszteleten adtak hálát Istennek azok a házaspárok, akik 1957-ben, 1962-ban, 1967-ben, 1972-ben 1977-ben, 1982-ben, 1987-ben és 1992-ben kötöttek házasságot Szabadszálláson a Református Templomban.
Gyülekezetünkben immáron több mint évtizedes hagyomány, hogy minden év augusztus hónapban, ünnepi Hálaadó Istentiszteletre kapnak meghívást azok a házaspárok, akik a 25 éves házassági évfordulójukat ünnepelik, és majd azt követően 5 évenként újabb jubileumi alkalomhoz érkeztek.
Az ünnepi alkalomra közel 22 házaspár fogadta el a meghívást. Különös alkalom volt ez az ünnepi óra annak a két házaspárnak, akik ebben az évben a 60. házassági évfordulójukat ünnepelték. Igehirdetés után, minden jubiláló házaspárt egy-egy zsoltárral köszöntötte Máté Sándor Nagytiszteletű Úr és a gyülekezett ajándékát – egy csokor virágot és egy könyvet (Móricz Zsigmond: A Nyáj és pásztora) pedig a presbiterek adták át az ünnepelteknek.
A gondnoki köszöntésben Máté evangéliuma 19 fejezetének 5. és 6. verse hangzott el e képen: „Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Úgy, hogy már nem két test, hanem egy. Amit tehát az Isten egybekötött, ember azt el ne válassza.”Köszöntőjének további részében felidézte a családalapítás nehézségeit, a család örömeit, egymás segítését és jóban – rosszban való kitartást.
A köszöntését Ady Endre soraival zárta:
Sorsunk egybeforr,
Együtt megyünk tovább az élet viharában
Te vigyázol reám.
Köszönöm, hogy szeretsz,
S hogy hiszel nekem, hogy megosztod az életed velem.
Adja Isten, hogy minden házaspárnak ezek a gondolatok adjanak erőt a továbbiakban és töltsék közös életüket szeretetben, egészségben és családi boldogságban!
Holczmann Mihály gondnok