Sütöttek, főztek és felvonulást is tartottak a szabadszállásiak 
„Nagy nevek örökösei …….” Gróf Széchenyi Ödön a magyar tűzvédelem megteremtője címmel, szakmatörténeti kiállítás nyílt a Cifra Palotában, a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma, a Kecskeméti Katona József Múzeum és a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közös szervezésében. A kiállítás anyagát – mely a történelmi időkbe röpíti vissza a látogatót – négy hónapon keresztül tekintheti meg a nagyközönség.
„Nagy nevek örökösei … nagy kötelességeket is örökölnek.” Ez az intelem kíséri végig életútján Gróf Széchenyi Ödönt, Gróf Széchenyi István fiát a Fővárosi Tűzoltóság létrehozóját és Főparancsnokát a Magyar Országos Tűzoltószövetség első elnökét a Konstantinápolyi Tűzoltóság megszervezőjét. Apja nyomdokain haladva különböző nemzeti egyesületek, szakmai társágok és gazdasági társaságok alapításán is munkálkodott. Közel másfél évszázada szervezte meg a főváros önkéntes tűzoltó egyletét, majd kezdeményezte a hivatásos állami tűzoltóság felállítását a Magyar Országos Tűzoltószövetség megalakítását is.
A város lakóinak és a kiállítás megnyitójára érkezőknek a Katasztrófavédelem Központi Zenekara színvonalas térzenével kedveskedett a Hírös Város központjában. A kiállítás megnyitójának a Cifrapalota Pávás terme adott otthont. Szabóné Bognár Anikó, a Cifra Palota vezetője köszöntötte elsőként a vendégeket. Megköszönte a szervezésben résztvevők munkáját, és a példaértékű együttműködést. Büszkeséggel szólt a tűzoltókról, a munkájukról és Gróf Széchenyi Ödönről, akinek a magyar tűzvédelem köszönheti a megszületését. Kiemelte, hogy egy egészen új téma jelenik meg a kiállítás anyagában, a találmányokkal a műszaki ismeretekkel egy olyan réteget szólít meg, akik nem tartoztak a múzeum közönségébe. Ezt követően Dr. Farkasinszki Lóránt tű. ezredes, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója mondta el köszöntőjét. Az ezredes beszédében megfogalmazta, hogy a tűzoltók szeretik hivatásukat, mindennapi munkájukat lélekkel, lelkesedéssel végzik. Büszkék múltjukra, és azt szívesen megmutatják. Jelen a múltban gyökerezik, a jövőnk ebből táplálkozik. A társadalom elismeri a tűzoltók áldozatos munkáját és a tűzoltó hivatást értéknek tekinti. Ez a kivételes kiállítás alkalmat ad a magyar tűzoltók történetének megismerésére, a műszaki tudás gyakorlati alkalmazásának felismerésére, valamint a megelőzés eszközeként a tűzvédelmi biztonság fontosságának széleskörű tudatosítására, – fogalmazta meg az igazgató beszéde zárásaként. Színvonalas, tanulságos kiállítás, mely máshol meg nem szerezhető tudást hordoz és ad át a közönségnek, kezdte megnyitó beszédét Dobson Tibor tű. dandártábornok, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke. A tűzoltók az állampolgárok segítésén túl fontos feladatot vállalnak az ifjúságnevelésben, a közösségépítésben és a hagyományőrzésben egyaránt. A tűzoltóközösség gazdagítja az Ország, a Nemzet közösségét. Ezt a kiállítást a határon túli tűzoltók is örömmel látogathatják, ezzel is erősítve a nemzetközi kapcsolatokat. A dandártábornok kiemelte, hogy 2020-ban lesz 150 éves a Magyar Tűzoltó Szövetség, ez a rendezvény méltó előszobája a jeles évfordulónak. Dr. Berki Imre, a Katasztrófavédelem Központi Múzeumának igazgatója szakmai köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy ez a kiállítás egy legendás személyiségnek állít emléket, bemutatva személyiségét, életpályáját, azt a nemes tettet, melynek a tűzoltóságok köszönhetik létüket. A kiállítás másik kiemelkedő részét a találmányok bemutatása adja. Hangsúlyozta, hogy a tűzoltáshoz kapcsolódó találmányok mindig is a technikai haladás élvonalában jártak.
Marozsi András tű. alezredes, kecskeméti katasztrófavédelmi kirendeltségvezető pohárköszöntője után a jelenlévők a tűzoltók egészségére és biztonságára emelték poharaikat, majd egy igen látványos és rendhagyó bemutatónak lehettek a részesei. Egyedülállóan, működés közben láthattak egy gőzfecskendőt. Ezt a gőzfecskendőt napjainkban már csak múzeumban láthatja az ország közönsége, Budapesten. Működés közben történő megtekintése már kivételes lehetőség, Magyarországon az elmúlt időszakban csak egyszer került rá sor.
Magyarországon az 1870-es években kezdték el használni az első gőzfecskendőt, amely több mint 600 liter vizet megközelítőleg 30 méter magasra tudott fellőni. Ettől kezdve háttérbe szorultak a kézi működtetésű tűzoltási módszerek, és egyre inkább a gépi meghajtású fecskendőket alkalmazták. A 20. század első felében jelentek meg az első villamos-, és belső égésű motorral meghajtott fecskendők.
Egy kis ízelítő a kiállítás anyagából:
A Magyar tűzvédelem történetének áttekintésével kezdődik a Katasztrófavédelem Központi Múzeumának kiállítása, majd részletesen bemutatja Széchenyi István 1839-ben született ifjabbik gyermekének sokszínű életútját. Vállalkozó, neves közéleti és társasági személyiség, legendás sportember, hajóskapitány és zeneszerző. Budapest fejlesztéséért végzett tevékenységeinek egyik ma is működő emléke a Budavári Sikló. Gróf Széchenyi Ödön 1922-ben hunyt el, konstantinápolyi pasaként. A kiállítás középpontjában az ő fordulatos élete állt. A magyar tűzoltók benne tisztelik szervezetük, hivatásuk hazai megalapítóját.
A kiállítás hangsúlyos részét képezik a magyar tűzoltó feltalálók és találmányaik.
Szabó Pál és fiai 1824-ben szabadalmaztatták a gőzfecskendőt. A mai sűrített levegős légzőkészülék ősét Kőszegi Mártony Károly táborintéző főstrázsamester találta fel 1830-ban. Szilvay Kornél fővárosi tűzoltó főtiszt több műszaki találmánya közül legjelentősebb a szárazoltógép meg alkotása, amely lehetővé tette a vízkár nélküli tűzoltást. Szőcs István vegyipari gépészmérnök 1989-ben szabadalmaztatta találmányát, az impulzusoltót.
Forrás: bacs.katasztrofavedelem.hu
About Post Author
