Ő: a Petőfi kutató

Tóth Sándorra, az országosan ismert és elismert helytörténészre, Petőfi kutatóra emlékeztek november 15-én Szabadszálláson. A program nyitányaként a kiváló közéleti személyiség munkásságát bemutató kiállítás nyílt a József Attila Közösségi Házban.

Tóth Sándor helytörténeti kutatásait 1945-ben kezdte el, amikor jegyzői gyakornokként feladatul kapta a község II. világháború alatt feldúlt levéltárának rendbetételét. Az iratok rendezgetése közben a lelkes fiatalember érdekes adatokra bukkant Petőfi szüleinek huszonhárom évi szabadszállási tartózkodásával kapcsolatban, melyek egy része nem szerepelt a költő életrajzában. Tóth Sándor ekkor kapott kedvet a helytörténeti kutatásokra és fordult nagy érdeklődéssel a község múltja felé. Közigazgatási pályája hamarosan véget ért, mert az akkori kommunista rendszer osztályidegennek, reakciósnak bélyegezte. Kálváriája 1956-ban tovább folytatódott. A forradalmi eseményekben vállalt szerepe miatt 1957-ben letartóztatták, kegyetlenül megkínozták, majd munkahelyéről elbocsátották. A kétgyermekes családapa évekig napszámosként kereste kenyerét. A hatvanas évek elején a helyi termelőszövetkezetben kapott irodai munkát, innen ment nyugdíjba a borászati üzemág vezetőjeként.
Tóth Sándor szabadidejének nagy részét a helytörténeti kutatásnak áldozta, az eredményeket több mint tíz kötetben, füzetecskében összegezte. Munkáját a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület, Budapesti Néprajzi Múzeum, az Országos Honismereti Szövetség, az 56-os Magyar Világszövetség Elnöksége oklevéllel és emlékéremmel jutalmazta. A település képviselő-testülete 2000-ben ítélte oda Tóth Sándornak a díszpolgári címet – méltatta a 2014-ben elhunyt Tóth Sándor munkásságát dr. Báldy Zoltán polgármester.
Bányai János önkormányzati képviselő, a kiváló helytörténeti kutató bérma keresztfia személyes élményeit osztotta meg a kiállítás közönségével. Elmondta, rendkívül elhivatott, rendkívül precíz emberként ismerte meg Tóth Sándort. Kiemelte közéleti munkásságát, a Petőfi-kultusz ápolásában, a helyi Petőfi, a II. világháborús emlékmű, az 56-os forradalom szabadszállási áldozatainak emléktáblája, a nemzet színésznője, Prielle Kornélia síremlékének, felállításában, a helytörténeti gyűjtemény létrehozásában betöltött szerepét.
Bányai János beszélt a Don-kanyarban elhunyt testvérről is, akinek emlékét féltve őrizte és ápolta Tóth Sándor. Szólt a mélyen vallásos keresztény emberről, aki élete során nagyon sokat tett a katolikus egyházközösségért.
A kiállításon a kiváló helytörténeti kutató gyermekei, Julianna és Sándor mondott köszönetet az emléknap megszervezéséért. Tóth Sándor arra kérte a közönséget, hogy jól őrizzék meg emlékezetükben édesapjuk emlékét, és óvják meg azt az értéket, amit élete során létrehozott.
A rendezvény a helyi amatőr irodalmi színpad „Ő: a Petőfi-kutató” című előadásával folytatódott, melyben közreműködtek Hofmaiszter Anikó és Kovács János táncosok.
Az emléknap néma főhajtással és mécses gyújtással zárult Tóth Sándor sírjánál.