Önkéntesek voltunk…

Kórházbana

Valamikor a nyár elején jutott el amatőr csapatunk fogfájós oroszlánról szóló meséjének híre a kecskeméti kórház gyermekosztályára. Így aztán megkeresést kaptunk tőlük, hogyha lesz alkalmunk, látogassuk meg a kórház apró beteg lakóit.

És kerestünk erre alkalmat. Október legelső vasárnapján nagy-nagy boldogsággal, még több félelemmel csomagoltuk össze díszleteinket, jelmezeinket, s indultunk el a megyei kórház felé.

Az új szárnyban helyet kapott gyermekosztály meglepően gyerek-centrikus: festményekkel, mesealakokkal díszített kórtermekben lábadoznak az aprónépek. A pozitív életszemléletű, pozitív gondolkodásra biztató látvány bennünk is oldotta a feszültséget.

Hálás és minden bajuk ellenére boldog gyermekszemek követték a műsor minden pillanatát… Öröm volt Nekik játszani, látni nevetésre is képes arcukat.

A műsor után lehetőséget kaptunk arra is, hogy az ágyhoz kötött gyerekek közé is vihessünk egy kis örömöt: jelmezben, lufikkal jártuk végig a szobákat: barátaimmal együtt meghatódva, sokszor könnyeinkkel küszködve adtunk és kaptunk sok-sok mosolyt!

Barátaim: Bajusz Gábor, Bajusz Gáborné, Hajdú István, Pócs Balázs, Sallai Szilvia,Stróhbach Miklós és Szegfű Ildikó nevében is mondhatom: élményekben és lélekben sokkal-sokkal gazdagabban tértünk haza , mint ahogyan elindultunk: meg is ígértük, hogy advent időszakában újra elmegyünk közéjük,mert lelket melengető látni élni- akarásukat,ragaszkodásukat. Jó volt ott lenni!

Társaim nevében: Kishalmi Istvánné

About Post Author