Sütöttek, főztek és felvonulást is tartottak a szabadszállásiak 
2014-ben több választás is volt Magyarországon (országgyűlési képviselő, európai unió képviselő és helyhatósági képviselők választása). És 2014 őszén választás volt a Magyar Református Egyház tisztségviselőire is. A gyülekezetek jelölhettek, majd szavazhattak püspökre, esperesre, főgondnokra, lelkészi és világi jegyzőkre és más tisztségviselőkre. A választási eljárás részeként a Bácskiskunsági Református Egyházmegye jelölőközgyűlése épen Szabadszálláson volt szeptember 13-án, ahol a tisztségviselőkre lehetett jelölteket ajánlani és választani. Majd azokra a jelöltekre, akik megkapták a szükséges támogatást, Novemberben – titkos szavazással szavazhattak a gyülekezetek presbiterei. A Bácskiskunsági Református Egyházmegye esperesére 38 gyülekezet adta le a szavazatát és újra megválasztotta a következő hat évre Hegedűs Béla Tiszakécskei lelkipásztort, korábbi esperest. Ugyancsak ebben a választási eljárásban került megválasztásra a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, akire 7 Dunamelléki Református Egyházmegye presbitériuma adta le a szavazatát. A szavazatok összesítése alapján, újra Bogárdi Szabó István püspök úr lett megválasztva a következő 6 éves ciklusra.
A megválasztott püspök, január 5-én tartotta a Dunamelléki Református Egyházkerület lelkészi értekezletét, amelyen megköszönte a választók bizalmát és köszönetet mondott a választási bizottságoknak, jelölteknek és a presbitériumoknak. Továbbá az újévi beszédében püspök úr szólt a következő évek feladatairól, amelyből két elemet emeltem ki: az egyik a hitoktatók kérdése, ugyanis a felmenőrendszerben bevezetésre került „iskolai hit- és erkölcstanoktatást a lelkipásztorok nem tudják önmagukban megoldani, mert ez a lelkészi szolgálat kárára mehet”. Véleménye szerint „az iskolai órarend nem egyeztethető össze a lelkész időbeosztásával, ezért a hitoktatói munkába pedagógusképesítésű szakembereket kell bevonni. A püspök úr arra kérte a lelkipásztorokat, hogy kutassák fel a gyülekezetekbe járó református pedagógusokat és biztassák őket, hogy képezzék ki magukat hitoktatónak”.
A másik fontos kérdés, amelyet kihangsúlyozott a püspök úr az az önfenntartásra való berendezkedés, amelyről a következő képen fogalmazott: „Mély meggyőződésem, hogy az állam és az egyház szétválasztása előbb-utóbb anyagilag is megtörténik és ez nem pártkérdés, hanem civilizációs trend. Mindegy, hogy melyik kormány tárgyal az egyházakkal, az állam csak az állami feladatellátást fogja finanszírozni.” A trendet jelzem: letelt a kegyelmi idő, el kell felejteni, hogy valami jut. Azon kell gondolkodnunk, hogyan lehetne minél egyszerűbben, távlatosabban az önfenntartásra berendezkedni. Ez pont a reformátusoknak való eszmény, mert a református egyház mindig abból élt, amit összeadtak a tagjai. Meggyőződésem, hogy ezek a viszonyok előbb-utóbb újra bekövetkeznek. Ez nem túlélési stratégia, mert az egyház ilyet nem ismer, ebben csak gazdasági szervezetek, háztartások gondolkodhatnak, de az egyház nem. Keresztyén egyházi-gyülekezeti távlatokat kell megnyitni. Én másban gondolkodnék és látok erőket, forrásokat, képességeket a református egyházban, gyülekezetekben, hogy elinduljunk az önálló az úton. Ez a szabadságunk útja.”
A püspök úr gondolataihoz kapcsolódva jegyzem meg, hogy a Szabadszállási Református Egyházközség kezdetektől fogva ezen az úton jár, azaz önfenntartó gyülekezet. Bevételei a gyülekezeti tagok által befizetett egyházfenntartói járulékból és adományokból származnak, semmilyen állami támogatást nem kap, sőt a gyülekezetnek még befizetési kötelezettségei is vannak a közegyházi alapba és az egyházi fenntartású oktatási intézmények támogatására. Ezért, ezúton szeretném megköszönni a Szabadszálláson élő református családoknak az egyházfenntartói járulékok befizetését és az adományaikat, amelyből a gyülekezet kiadásai: lelkészjavadalmazás, hivatalsegéd munkabére, dologi kiadások – villany, gáz, víz számlák kifizetése, egyházi épületek javítása, felújítása, gyermekprogramok támogatása – mind ez ideig finanszírozható volt. Ennek köszönhetően a 2014-es pénzügyi évet lezárva, minden számla és fizetési kötelezettség teljesítve lett, semmilyen adóssága nincs az Egyházközségnek. Egyben kérem a jövőben, hogy a jókedvű adakozók példája másokat is buzdítson az egyházközség támogatására, fenntartói járulék befizetésére, hogy a következő évben is eleget tudjon tenni az önfenntartó képességének.
Az előző egyházi év zárásaként, szeretnék köszönetet mondani a presbitériumnak és a bizottságoknak a szakmai támogatásáért, amellyel segítették a gyülekezet világi dolgainak átgondolt döntéseit, a Baba – Mama Klub szervezését és vezetését, a Csillag varrókör alkalmait, a Szász Károly kórus szolgálatait, a gyermek istentiszteletek megtartását, a gyermekmegőrzésben szolgálatot vállalóknak a munkáját. Szeretném megköszönni a presbitercsaládoknak a támogatását a gyülekezeti alkalmakra, szeretetvendégségre a felajánlásaikat és a kétkezi szorgos munkáját. Ugyancsak szeretném megköszönni a Szabadszállás Város Önkormányzatának és a Hivatalának az együttműködést az egyes közös feladataink intézésében. Továbbá szeretném megköszönni a jó együttműködést a Hírős Temetkezési Kft. ügyvezetőjének és munkatársainak a temető üzemeltetésében vállaltak teljesítéséért a temetőben tapasztalható rendért, tisztaságért és nem utolsó sorban a temető nyugalmáért és békességért.
Végül, de nem utolsó sorban szeretném megköszönni lelkipásztorainknak a szolgálatait és a gyülekezet vezetését, amely alapján 2014-ben is szép rendben és békességben folyt a gyülekezeti élet a Szabadszállási Református Egyházközségben.
Az Új esztendőben minden gyülekezeti tagnak, szolgálónak és együttműködő partnerünknek és Szabadszállás Város lakosának az életére Isten Gazdag Áldását kérem, és egyben mindenkinek Békés Boldog Új Évet Kívánok!
Soli Deo Glória!
Holczmann Mihály egyházközség gondnoka
About Post Author
