Fokozott figyelem a szabadtéri tűzgyújtásnál

Az enyhébb tavaszias időjárás beköszöntével, az első csapadékmentes napokon megszaporodtak a szabadtéri tüzek, a katasztrófavédelem tűzoltó egységei naponta többször vonulnak ilyen tűzesetek miatt. Ezek többsége a tavaszi kerti tevékenységekhez köthető. A jó időt kihasználva a kert és telek tulajdonosok ilyenkor égetik el a száraz gazt, az avart és egyéb hasonló szerves anyagot, de 2015. március 5-től belterületen tilos végezni ilyen jellegű tevékenységet.

Az erdő- és vegetációs tüzek szempontjából a tavasz a legveszélyeztetettebb időszak, ilyenkor Magyarországon évente több ezer helyen keletkezik tűz. A szabadtéri tűzesetek legtöbbször emberi gondatlanságra vezethetők vissza. Ezek a tüzek jelentős természeti károkat okozhatnak. Sok esetben az előző évből megmaradt elgazosodott növényzet felszámolása érdekében a terület gazdája szándékosan gyújt tüzet, amely neki nem okoz kárt. A tűzoltóságtól viszont nagy erőfeszítést igényel, és jelentős többletköltséget okoz a lángok megfékezése és a tűz által veszélyeztetett területek védelme. A gondatlan magatartás veszélyes az élet- és vagyonbiztonságra, hiszen amíg a tűzoltók a szabadtéri tüzekhez mennek, addig érkezhet olyan bejelentés, melynél az emberi élet mentése lenne az elsődleges feladat.
A száraz gazt, az avart és egyéb hasonló szerves anyagot 2015. március 5-től belterületen tilos elégetni, de megoldást jelenthet a házi komposztálás, amennyiben erre nincs lehetőségük, akkor a zöldhulladék elszállíttatása. Az ezen a napon hatályba lépő új Országos Tűzvédelmi Szabályzat viszont a külterületi ingatlanok vonatkozásában az irányított égetést lehetővé teszi, de azt előzetesen a tűzvédelmi hatóság engedélyéhez köti. A kérelmet az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az illetékes tűzvédelmi hatósághoz, aki azt 5 munkanapon belül elbírálja.
A szabadtéri tűzgyújtással kapcsolatosan érdemes néhány előírást megismerni és jótanácsot megfogadni. Kérünk mindenkit, hogy csakis a tűzvédelmi előírások betartásával égessék a száraz növényeket.
• A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
• A tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
• Tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
• A tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
• A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során a fent említett bekezdés szabályait kell alkalmazni.
• Az égetés megkezdése előtt célszerű értesíteni az érintett szomszédokat a tűzoltóságra történő téves jelzés elkerülése érdekében,
• Olyan helyet válasszunk, a száraz növényzet égetésére ahol személyi biztonságot nem veszélyeztetünk, és vagyoni, környezeti kárt nem okozunk,
• Fontos, hogy az elégetendő avar és kerti hulladék ne tartalmazzon más háztartási, illetve ipari eredetű hulladékot pl.: gumit, műanyagot.
• Szem előtt kell tartani, hogy a közút és a vasút közelében történő szabadtéri égetés következtében keletkező füst veszélyeztetheti a közúti és a vasúti forgalmat.
• Az avar és kerti hulladék meggyújtása után gondoskodjunk a folyamatos őrzésről, soha ne hagyjuk felügyelet nélkül a tüzet.
• Tartsuk szem előtt, hogy lehetőleg szélcsendes napon fogjunk a tűzgyújtáshoz, mert a száraz növényzet égetése során a szeles időjárás következtében gyorsan átterjedhet a tűz nagyobb területre illetve lakó-, nyaraló épületre.
• Biztosítsuk a tűz eloltásához az irányított égetés engedélyében előírt, és az esetleges továbbterjedés megakadályozásához szükséges eszközöket, mint például lapát, gereblye, tűzoltó készülék, oltóvíz.
• Az égetés befejezése után győződjünk meg, hogy megfelelően eloltottuk-e a tűzet, nem áll-e fent a visszagyulladás veszélye. A helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

Abban az esetben, hogyha mégis „elszaladt” a tűz, értesítsük a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányítási központját a 105-ös telefonszámon. A tűzoltók azonnali értesítése a garancia arra, hogy időben, szakszerűen és a legkevesebb kárral sikerül eloltani a tüzet.

Milyen szankciókkal lehet sújtani azt, aki nem tartja be az előírásokat?
A tűzvédelmi előírások, valamint az égetési tilalomra vonatkozó rendelkezések megszegését az illetékes hatóságok a szabályszegés súlyától függően bírsággal sújthatják. Tűzvédelmi előírás megszegéséért, ha az tüzet idézett elő alapesetben 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjed a tűzvédelmi bírság, de 200 000 forinttól 3 000 000 forintig, amennyiben az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozására is szükség volt. Az okozott károkért a tűz okozóját felelősség terheli, ha a szabadtéri égetés miatt nagy értékű vagyontárgyak károsodnak, vagy emberek kerülnek veszélybe, a tűzokozó ellen büntetőeljárás is indulhat.

 

Forrás: bacs.katasztrofavedelem.hu