Sütöttek, főztek és felvonulást is tartottak a szabadszállásiak 
Nem is gondolnák elsőre, hogy mennyi mindent megtudhatunk egy régi téglából, főleg ha azon úgynevezett téglabélyeg is látható. A téglabélyeg, vagy más szóval téglajegy lehet évszám, monogram vagy a kettő együtt. Most egy ilyen tégla került Desztics Zsolt felajánlásából a Tóth Sándor Helytörténeti Gyűjtemény állományába.
Ezen a bizonyos téglán a KJ monogram, felette pedig egy korona látható. A tégla a Toldi Miklós utcában lévő régi bölcsőde melléképületébe volt építve. A monogram valószínűleg kővágóörsi Kuthy Jánost jelöli, akit 1749-ben vettek fel a nemesi névsorba, és akinek jelentős birtokai voltak Szabadszálláson és Tasson. Az ő lánya volt Kuthy Erzsébet, akinek Méhes Lídia volt az unokája.
Méhes Lídia férjezett Tóth Jánosné, a szabadszállási óvoda fenntartására földet, nemesi kúriát és pénzt hagyományozott a református egyháznak. Az 1864. április 17.-én kelt végrendeletének 1. pontjában rendelkezett a következőképpen: „cserépzsindelyes új házamat, az előtte lévő udvartelekkel, kúttal, úgy a nádas, de a kamra féle épületből a kamrát és a mellette lévő istállót hagyom halálom esetére a kis- kún szabadszállási helvét hitvallású egyházra. A ház természetesen, és az eladott földbirtok árából, 60 forintos földnek az ára, mint gyümölcsöző tőke szolgáljanak alapul egy kisdedóvóintézetnek Szabadszálláson.” A végrendeletében kérte az egyháztanácsot hogy: „kisdedóvóintézet alapját megvető alapítványom pedig örök időkre özv. Varga Imréné néhai Tóth Erzsébet leányom nevét viselje.“
Ez a magyarázat arra, hogy a monogramos tégla pont a régi bölcsőde egyik épületéből került elő. Köszönet az információkért és a felajánlásért Desztics Zsoltnak.
Rozgonyiné Szemán Judit: Egy eddig ismeretlen szabadszállási téglabélyeg értelmezése című cikke alapján.
Fábián Krisztián
About Post Author
