A táj szerelmese

„A festészet mára hivatásommá vált. Fontosnak vélem, hogy aki álmodik, az merjen nagyot álmodni. Azt szeretném elérni, hogy minél erősebb, átütőbb képeket fessek és tovább formálódjon az egyediségem, ha meglátják a képet, tudják, hogy ki festette.” – vall magáról az Izsákon élő és alkotó Németh Ferenc festőművész, akinek munkáiból ma (december 4-én) nyílt kiállítás a József Attila Közösségi Házban. A tárlatot Bugyi Andrásné, az Szabadszállási ÁMK igazgatója nyitotta meg. A rendezvényen közreműködtek a Kiskun Népdalkör és Vadrózsák Citerazenekar tagjai.

Németh Ferenc másfél évtizede választotta hivatásául a festészetet. Személyében egy nyitott szemléletű, jó szakmai felkészültségű, szorgalmasan alkotó festőt ismertünk meg, aki tudja, hogy a tehetség adottság, de az adottság érvényre juttatásáért dolgozni kell.
Németh Ferenc az ihletet a valóságból merítő festők sorába tartozik. Számára a táj szépsége olyan ihletet adó erő, amelynek nyomán általános erkölcsi tanulságok megfogalmazását tudja vállalni. Megmarad a táj szépsége, emelkedett hangulata, de megjelenik a mögöttes tartalom, amely a jobbító szándékhoz ad erőt.
Önálló hangú festő, aki a táj gyönyörűségében szemet és lelket gyönyörködtető lényeget lát, olyat, amelynek megörökítésével üzenni tud az embereknek. Hihetetlen érzékenységgel építi képeit, mindig izgalmasak a képkivágásai, bravúros a színhasználata, és minden képen átragyog csak az embert jellemző líra.
Az alkotás nyújtotta öröm, az állandó fejlődés és nem utolsósorban a megújulás lehetősége vonzza a festészetben. Egyre több tapasztalattal rendelkezve úgy érzi, a festészet fortélyainak elsajátítása egy nagyon hosszú folyamat, amely élete végéig elfogja kísérni.
Németh Ferenc emberként és festőként is egyaránt bizonyított, s csak remélni tudjuk, hogy valóra váltja a legmerészebb álmait is – méltatta a művész munkásságát Bugyi Andrásné.

 

Németh Ferenc egyik alapító tagja az 1999-ben megalakult Izsáki Nyári Alkotótábornak. Jó pár évvel később, 2011-ben néhány művésztársával indították útjára az Őszi Izsáki Alkotótábort, melynek azóta is szervezője.
Évente több hazai alkotótelepen megfordul, de festhetett már Horvátországban, Erdélyben, Svájcban és Szlovákiában is. Az év legnagyobb részében izsáki tanyáján, a Kőris Tanyán alkot. Itt rendezte be Műterem Galériáját is.
Több művészeti csoportnak tagja, köztük a Bács-Kiskun Megyében működő Műhely Művészeti Egyesületnek.
2014-ben Izsák Város Képviselő-testülete emlékplakettjét vehette át Izsákért folytatott képzőművészeti tevékenységéért. Ugyanebben az évben Bács-Kiskun Megyében Príma díjra jelölték.
Eddig közel 100 alkalommal állított ki egyénileg és 50-nél is több csoportos kiállításon vett részt képeivel. Képei megtalálhatóak számos hazánkban és külföldön élő gyűjtő tulajdonában. (Ausztria, Kína, Németország, Románia, Svájc).