Sütöttek, főztek és felvonulást is tartottak a szabadszállásiak 
A lánglelkű költő, Petőfi Sándor tiszteletére állítatott székelykaput a Magyarok Világszövetsége Szabadszálláson. Az avatóünnepséget szeptember 23-án tartották. A fa domborművekkel, szimbólumokkal és versidézetekkel díszített alkotás egy esztendeig díszíti a város főterét, innen szállítják majd el Barguzinba, a költő feltételezett nyughelyére.
Szabadszállás huszonhárom éven át volt a Petrovics család állandó tartózkodási helye, egyben otthona is. Az évenkénti összeírásokból tudjuk, hány béresük, szolgálójuk, mennyi jószáguk és földjük volt. Elsőként Tóth Sándor szabadszállási helytörténész vetette papírra, és támasztotta alá tényekkel, hivatalos dokumentumokkal, hogy lánglelkű költőnk itt látta meg a napvilágot. Ma már egyre többen, hiszik, állítják és vallják, hogy Petőfi tényleges születése helye városunk – hangsúlyozta az avatóünnepségen dr. Báldy Zoltán Szabadszállás Város polgármestere.
Székely kaput egy különös építmény. Egyszerre testesíti meg a magyarság és a székelység az idők mélyébe nyúló ősisiégét. Testesíti meg az erőt és a szabadságot. Ilyen kaput csak szabad emberek állíthattak maguknak – emelte ki köszöntőjében Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki részletesen beszélt a kapu és a kaputükrök alkotóiról, valamint kaputükrökön látható faragott domborművekről, jelképekről.
Patrubány Miklós köszönetet mondott Báldy Zoltán polgármesternek és a képviselő-testület tagjainak, hogy befogaták a székelykaput, amely egy évig itt, Petőfi Sándor tényleges születési helyén hirdetheti nagy költőnk igazságát, még mielőtt elvinnék száműzetésének, majd halálának színhelyére, a Bajkál-tó mellett fekvő Barguzinba, a hun eredetű népek, a burjátok földjére.
A Kálvin tér református templom felőli oldalánál álló székely kaput Patrubány Miklós és dr. Báldy Zoltán leplezte le, Szabó Zsolt református lelkész áldotta meg.
Az ünnepi műsorban közreműködött Sallai Szilvia, Pócs Balázs és az X-Bár együttes.
Kép és szöveg: Gulyás Sándor
A székelykapu Both László fafaragó mester munkája. A gelencei Both László a legismertebb háromszéki fafaragómesterek közé tartozik, főként székely kapuk alkotójaként keresik székelyföldi és külföldi megrendelői. Munkájával mindig időre elkészül. A Both családban öten vannak fiútestvérek, egy kivételével mindenikük farag. A világ azután nyílt meg Both László számára, miután 1999-ben a Magyarok Világszövetsége felkérésére testvéreivel egy nagyobb kaput készítettek a lengyelországi Ószandecre, a klarissza kolostor bejárata elé. Elmondás szerint tizenhat esztendő kora óta készít székelykapukat. Ezidáig mintegy ötszáz darab került ki keze alól. A most elkészült hat méter magas, tíz méter széles alkotást öt ember faragta ki két hónap alatt.
A kaputükrök az Erdőbényén (Zemplén) élő szobrászművész Égerházy László alkotásai. Égerházi László 1965-ben született Debrecenben. Hajdúhadházon nőtt fel székely származású kétkezi munkával foglakozó szülők gyermekeként. 1984-ben érettségizett a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában. Gyermekkorától vonzódik a művészeti alkotó munkához, korán elkezdett faragni és verseket írni. 1985 óta Erdőbényén él, ahová elsősorban a táj szépsége és a természet közelsége vonzotta. Elmondása szerint 1987-ban faragta első jelentősebb faszobrát. Innentől tekinti magát művésznek. 1993-tól állít ki rendszeresen az ország minden területén.
A Szabadszálláson felavatott székelykapun négy dombormű található, melyeken a művész Petőfi Sándor életnek egy-egy mozzanatát örökítette meg, illetve a szabadságharcosoknak és Attilának, a hunok királyának állított emléket.
About Post Author
