Sütöttek, főztek és felvonulást is tartottak a szabadszállásiak 
Szabadszállás legjelentősebb helytörténésze, Tóth Sándor életművét reprezentáló anyagokból nyílt kiállítás május 6-án, a kun napon a helytörténeti gyűjtemény előterében a József Attila Közösségi Ház szervezésében. A rendezvényt dr. Báldy Zoltán polgármester nyitotta meg. Tóth Sándor munkásságát Molnár Péterné Kálmán Aranka nyugalmazott tanár, helytörténész, a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjének kitüntetettje méltatta.
Dr. Báldy Zoltán beszédében a hagyományok felkutatásának, megőrzésének és átörökítésének fontosságágára hívta fel a közönség figyelmét. A polgármester beszédében kiemelte Tóth Sándor, a település legjelentősebb helytörténésze munkásságát, akinek nevéhez fűződik a helytörténeti gyűjtemény létrehozása.
Molnár Péterné Kálmán Aranka bevezetőjében a kunok történelmét idézte fel, majd a rendkívül gazdag anyaggal rendelkező helytörténeti gyűjteményt méltatta. A kunszentmiklósi tanár, helytörténész beszédében kiemelt figyelmet szentelt a Petőfi Sándor születési helyével kapcsolatos kutatásoknak. Elmondta, Tóth Sándor „Petőfi és szülei Szabadszálláson” című munkája nyomán született meg az általa megírt a „… a róna, hol születtem” című tanulmánykötet, amely hiteles dokumentumokkal támasztja alá a lánglelkű költő Szabadszállási születését.
Az avató ünnepségen közreműködött Pócs Balázs, a Kiskun Népdalkör és az Ezüst Kopogók Néptánc Együttes.
Az emlékszobáról…
Szekeres Mihály, a József Attila Közösségi Ház munkatársa Tóth Sándor egykori dolgozószobáját megelevenítve, íróasztalát székét és használati tárgyait rendezte össze úgy, ahogy egykor lakásában is álltak. A kiállításon láthatók a helytörténeti kutató saját készítésű fotói, és a helytörténeti kutatásait tartalmazó mappa gyűjteménye is. Íróasztalán üveg alatt ott vannak az utolsó feljegyzések, megsárgult képek, rajta az írógépe, Petőfi mellszobra a feszület társaságában, mellette a pohara, bögréje, szemüvege és az utolsó évek nélkülözhetetlen nagyítója. Az asztal előtt a székén ismerős szürke zakója, a fogason kabátja a jellegzetes sapkáival. A kiállítás azt az érzetet kelti mintha épp csak kiment volna a helységből Sanyi bácsi egy pillanatra. Pedig már két éve, hogy nincs köztünk.
Életének legfontosabb alkotásai, a könyvei itt láthatók szépen összerendezve. Főműve mégis maga a helytörténeti gyűjtemény, melyet Ő hozott létre, gyűjtötte, rendezte nagy szeretettel és türelemmel. A kiállítással Tóth Sándor is része lesz az általa létrehozott Helytörténeti Gyűjteménynek, amely elmeséli az utókornak a város közelmúltjának és a Petrovics családnak történetét.
About Post Author
