Kihajtottuk a bivalyokat Zab-székre

4 1 3

Fülöpszállás, 2018. április 27. – Elérkezett az ideje, hogy kihajtsuk a bivalyokat a téli szállásukról a nyári legelőkre. A fülöpszállási Kígyós-háti állattartó telepről az egyik csorda a szabadszállási Zab-székre mehetett át ma reggel, ahol dús legelő várja őket. Ehhez az 52-es úton is át kellett kelniük, így azon a szakaszon 9:00 órakor néhány percre megállították a forgalmat a rendőrök.

Több mint 80 bivaly trappolt keresztül az 52-es főúton, hogy elérjék a vízimadarak százainak otthont adó Zab-széket,  ahol  az év hátralévő felét töltik. Az állatokat a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Kígyós-háti állattelepéről hajtották át a nyári szállásukra. Mivel az 52-es úton is keresztül kellett őket hajtani, itt rendőri segítségre volt szükség a biztonságos átkelés érdekében.

A házi bivaly a szarvasmarhánál igénytelenebb őshonos háziállatunk. Szívesen fogyasztja a más állatok által kevésbé kedvelt sást, nádat és egyéb vízinövényt, és igényli a vizes, dagonyázásra alkalmas helyeket. Ideális hát a természetvédelmi szempontból fontos vizes élőhelyek, a gépekkel nem kaszálható tómedrek, csatornapartok kezelésére. Legelésükkel és taposásukkal felnyitják a növényzettel benőtt tómedreket és nyílt vízfelületeket hoznak létre, megakadályozzák az özönnövények elszaporodását és a túlzott nádasodást. Ezzel hozzájárulnak a szikes mocsarakra jellemző fajgazdag madárvilág visszatelepüléséhez. A legelés miatt a rövidebb füvű gyepek egyes madárfajok (godák, bíbicek, cankók, gulipánok) számára megfelelő költőhelyet és táplálékforrást biztosítanak.

Kevesen tudják, de a bivalynak igen finom a húsa is, méltatlanul mellőzött a magyar gasztronómiában. Húsa a marháénál zsírosabb, márványozottabb, ezért omlósra, szaftosra sül, nem szárad ki.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság teljes bivalyállománya jelenleg több mint 1000 példány.

Forrás és fotók: Kiss Mónika/Kiskunsági Nemzeti Park

About Post Author