Kitörés-60 emléktúra

Második alkalommal sikerült elindulni, ebben az évben már Kiss Józsi túratársammal vágtunk neki, hogy végigjárjuk azt az utat, amit 1945.február 11-én, elődeink megtettek, amikor kitörtek az oroszok által körülvett Budai várból és elindultak Szomor felé, hogy ott érjék be a Dél Hadseregcsoportot. A kitörő kb. 40-45 000 katonából, csak 600-700 fő ért célba, a többieket lemészárolták, vagy fogságba estek.

 
A Kapisztrán téren óriási tumultus fogadott bennünket, de a túra rajtjának időpontjára 16:30-ra megnyíltak a kordonok és rendőrök sorfala között, a Bécsi kapun keresztül indult meg a kb. 1500-2000 magyar, német, osztrák túrázó, sokan korabeli katona ruhában, hogy teljesítse az immár 10. alkalommal megrendezésre kerülő Kitörés emlék-teljesítménytúrát.
Az első rész még csak a szintemelkedés miatt volt nehéz, de a Normafa után jött az igazi csúszkálás. Az erdőben a tavalyi évben a jég, idén a nagy mennyiségű, előző napokban lehullott eső nehezítette utunkat. Szerencsére a korábbi években kidőlt fákat mostanra eltakarították, így ez nem gátolta az előre jutást.
A sötétség beálltával előkerültek fejlámpáink is, így próbálva követni a jelzéseket. Több helyen német túrázók csapódtak hozzánk, mivel valami „jóindulatú csapat” letépkedte az útbaigazító jelzéseket, elbarikádozta az elágazásoknál az ösvényeket.
Lélekemelő látvány volt, amikor egy-egy hegytetőről visszanézve a sötétben a fejlámpák fényei, mint apró csillagok világítottak, fényfolyamként mutatva, hogy vannak emberek, akik a teljesítmény vagy az emlékezés, esetleg mindkettő miatt ezt a túrát választották.
Az előző év tapasztalatai alapján előkerültek hátizsákjainkból a mécsesek, hogy méltóképpen emlékezzünk a kitörés áldozataira és a hősökre, akik elérték a Dél Hadseregcsoportot. Az ellenőrző pontokon a korabeli katonai ruhába öltözött pontőrök, sátrak, korabeli fegyverek, motorok, berendezési tárgyak mind-mind a kitörésben résztvevők emlékét idézték.
Szomorra leérkezve, korabeli katonanótát énekelve üdvözöltük a teljesítményünket és a hősök szellemiségét.

Asbóth György

About Post Author