Sütöttek, főztek és felvonulást is tartottak a szabadszállásiak 
A Honvéd Nyugdíjas Klub „Harckocsik és Szabadszállás – a harckocsik centenáriuma” címmel egy háromalkalmas eseménysorozatot hirdetett meg ez évi programjainak fő eseményeként. Mindezek apropóját a harckocsik harctéri megjelenésének századik, valamint a magyar páncélos fegyvernem megalakulásának nyolcvanadik évfordulója adta.
A kettős évforduló egyrészt a hadtörténelem első olyan ütközetétől számítódik, ahol a harckocsit, mint harceszközt bevetették, másrészt a Magyar Királyi Honvédség állományába a harckocsik valamint a páncélosalakulatok rendszeresítésétől datálódik
Az első világháború nyugati frontján, a franciaországi Somme folyónál vívott harcokban jelent meg – 1916. szeptember 15-én – 32 db Mark-I angol harckocsi. Bár harcászati szerepük – műszaki okok miatt – ekkor nem volt számottevő, de ez a helyzet a fejlesztés, a nagyszámban való rendszeresítés okán rövid időn belül megváltozott.
A MKH fejlesztésének fontos állomása volt 1936, amikor rendszerbe állították a Fiat-Ansaldo C.V.35 típusú kisharckocsit, továbbá az 1936. október 01-jétől érvényes hadrendben – a hét vegyesdandár állományában – gépjárműszázad fedőelnevezéssel megjelent (bár gyakorlatilag teljes felállításra nem került) egy-egy – a leendő harckocsizók felkészítésével foglakozó – alegység.
E rendezvénysorozatnak az első állomása a júliusi „Honvéd hétvége”, benne fő eseményként a „XII. Szabadszállás Helyőrségi Honvéd Találkozó” volt. Ekkor került aláírásra a Magyar Honvédség Logisztikai Központ és a Honvéd Nyugdíjas Klub közötti együttműködési megállapodás, itt mutattuk be az MN 5260, később 7038 harckocsiezred majd önálló harckocsidandár történetéről szóló „Páncélosfészek az Aranyhomokon” című könyvet. Izgalmas előadást hallgathattunk „A Magyar Királyi Honvédség harckocsi csapatainak alkalmazása 1938-1945” címmel, és felavattuk a Hunyadi Mátyás Helyőrségi Gyűjtemény új emlékszobáját, a harckocsizók bemutatóhelyét.
A triász második eseményére, 2016. szeptember 30-ra ismét számos harckocsizó, harckocsi technikus és mérnök, továbbá a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói kaptak meghívót a Szabadszállási ÁMK József Attila Közösségi Házába. A találkozóra „A magyar harckocsi” megnevezésű program adott lehetőséget. A rendezvényen minden a címben jelzett harceszközről szólt.
A felvezetőt dr. Bonhardt Attila ezredes, a HM HTIM Hadtörténelmi Levéltár és Irattár igazgatójának előadása adta, amely „A magyar harckocsi – haditechnikai fejlesztések Magyarországon 1906-1944” címmel hangzott el. Bonhardt ezredes röviden szólt a mozgékonyság és védelem kérdésének fontosságáról, a hadviselők erre irányuló törekvéseiről. E bevezető után vázolta fel az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének igen gyenge páncélgépkocsi ellátottságát, annak okait. A Nagy Háborút követő időszak kettőségének, a háborút lezáró békeszerződés katonai korlátozásai és a korszellem adta katonai fejlesztési igények ellentmondásának bemutatásával jutott el előadásával a harmincas évekhez, a magyar harckocsi- (és páncélgépkocsi) tényleges fejlesztési időszakához. Megismertette hallgatóságát a Weiss Manfréd gyárban épített V-3 és V-4 harckocsikkal, a svéd L-60 harckocsi gyártási jogának megvásárlásával rendszerbe állított Toldi harckocsikkal és fejlesztési eredményeivel. Az előadó bemutatta az A.C. II páncélgépkocsit és a Csaba páncélgépkocsi gyártás eredményeit. Szó esett a svéd L-62 önjáró légvédelmi gépágyú alapján megépített 40M Nimród páncélvadász és légvédelmi gépágyú harcjárműről, a 43M Lehel páncélozott sebesült- és csapatszállító terepjáró gépkocsiról. Nem maradt ki a cseh Skoda T-21 harckocsi gyártási jogának megvásárlásával rendszerbe állított Turán harckocsi és fejlesztési eredményei, valamint a Zrínyi rohamlövegek ismertetése sem bemutatásra kerültek a Tass nehéz harckocsi és a Tass rohamlöveg tervei is. Mindezekhez elhangzott a politikai, katonapolitikai helyzet, a magyar hadvezetés harckocsikkal szemben támasztott követelményeinek, továbbá a már harcba vetett eszközök felhasználási tapasztalatainak ismertetése is.
Az előadást egy a magyar harckocsikat bemutató kiállítás követte. Közszemlére kerültek Deák Tamás grafikus magyar harceszközöket bemutató rajzai (és a hiányokat pótló korabeli fényképek másolatai). Az október közepéig megtekinthető tárlaton a látogatók megismerhetik a magyar gépészmérnököket, harckocsi-fejlesztő mérnököket, a páncélos eszközök gyártásában résztvevő magyar hadiipari üzemeket. Érdekes színfoltja volt a kiállításnak a Magyar Királyi Honvédségről és a páncélos harceszközeiről szóló könyvek szemléje, és az 1900-1943. közötti időkből származó katonai szabályzatok, előadások, okmányok, térkép bemutatása. (Mindezek borítóinak színes másolata a kiállítás része maradt.)
A rendezvény végén az érdeklődők megtekinthették a Honvéd Nyugdíjas Klub által készített és Szabadszállás Város Önkormányzata támogatásával fenntartott Hunyadi Mátyás Helyőrségi Gyűjteményt.
Az egyesület köszönetet mond a rendezvény támogatóinak. Köszönjük a Honvédelmi Minisztérium pályázati segítségét, Szabadszállás Város Önkormányzata adta bemutatóhelyet, a Szabadszállási ÁMK József Attila Közösségi Ház és munkatársai tevőleges segítségét, a kiállítási- és rendezvényi termeket, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum előadói hozzájárulását. Köszönjük dr. Bonhardt Attila ezredes előadását, Deák Tamás grafikus harckocsi és páncélgépkocsi rajzait.
Természetesen nem marad el a gyaloglás szerelmesei részére szervezett, az egykori harckocsi útszakaszokat, vezetési pályát érintő és bejáró emlék-teljesítménytúra sem, de az már egy másik rendezvényi nap.
Itt kell elmondani, hogy évfordulós eseménysorozatunk harmadik állomása december 16-17-én lesz, amikor „A harckocsi csapatok szerepe a II. Világháborúban és harckocsizó emlékek Szabadszálláson” címmel szakmai előadás és kiállítás, valamint a Hunyadi Mátyás Helyőrségi Gyűjtemény várja az érdeklődőket és záró eseményként egy emlék-teljesítménytúra indul, amelynek útvonala a szabadszállási és az izsáki laktanyák által bezárt területen kerül kijelölésre.
Horváth Balázs István
About Post Author
