Sütöttek, főztek és felvonulást is tartottak a szabadszállásiak 
Pőcze Imre és Demeter Julianna, József Attila, szabadszállási nagyszülei voltak. Édesanyja fiatal korában, 16 évesen elkerült a faluból, de a költőt és testvéreit gyerekkorukban sokszor küldte a szabadszállási rokonokhoz nyaranta, így könnyítve a háztartást, mivel szegényes körülmények között éltek Budapesten.
Sokszor vendégeskedett nagyapjánál, Pőcze Imrénél a falu szélén elhelyezkedő csőszházban, akit „Dörmögő”-nek nevezett el, miután dörmögő hangú, mogorva öreg volt. Róla írta a Dörmögő című versét is, amit a „tyatya” különös természetével ihletet tudott adni a költőnek.
Attila rokonságába nagybátyja, Pőcze Imre (akit költészetében „halász bátyámnak” nevezett) és felesége Mester Mária (akiről „kemény kontyú ángyom”- ként olvashatunk) tartozott még. Ezenkívül tartott a kapcsolatot Sándor nagybátyjával és feleségével, Juliannával, Lajos nagybátyjával és feleségével Zsófiával is. Ők édesanyjuk bátyjai és feleségeik voltak, akik szívesen látták vendégül Attilát és testvéreit.
A költő szabadszállási kapcsolatai jelentősek költészetében, a Pőcze rokonság által a kisparaszti sorban élő rokonok nyomorúságos élete nagy hatással voltak rá és írásaira. Sok verse az ottani emberekkel kapcsolatos élményeiből és a faluban eltöltött nyarak emlékéről született: Holt vidék, Mondd mit érlel…, Tiszazug, Magyar Alföld, Esik, Határ, Fák, Falu és a Nyár is ezek emlékét őrzi. A Kései siratóban pedig édesanyja halálára emlékezik vissza. Élete végéig gyötörte az önvád, hogy nem lehetett ott halálos ágyánál, Szabadszálláson várakozott a Budapestre való visszautazás lehetőségére.
Pőcze Imre 1931-ben halt meg. Az akkori (alsó-) községi temetőben temették el, majd 1973-ban exhumálták, mivel azt a temetőt felszámolták. Így nyugszik a Református Temetőben feleségével együtt.
A sír felújítását a szabadszállási Települési Értéktár Bizottság kezdeményezte és a munkát a Müller Gránit Kft. végezte el. Az anyagi hátteret Bajusz Gábor, a Települési Értéktár Bizottság elnöke és Müller Zoltán, a Müller Gránit Kft. tulajdonosa és biztosította. Köszönet a felajánlásukért!
A sír további gondozását a Települési Értéktár Bizottság vállalta fel, minden évben megemlékezünk a költő születésnapján, április 11-én a szabadszállási kötődéséről. A városban így két József Attila emlékhely is megtalálható, a csőszház, ami az országos József Attila emlékhely egyike és a nagyszülei sírja a temetőben.
Süveges-Holczmann Andrea
Szabadszállás Települési Értéktár Bizottság
About Post Author
