Sütöttek, főztek és felvonulást is tartottak a szabadszállásiak 
A római katolikus egyház húsvéti szertartásai virágvasárnappal kezdődnek, majd a következő héten csütörtökön folytatódnak úgy, mint nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat, húsvétvasárnap. Ismerjük meg ezen napok szerepét, jelentőségét.
Virágvasárnap (márc. 29. ) szerepe, hogy bevezesse a szent háromnap liturgiáját. Egyben a nagyböjti előkészület csúcspontja is, mert a Jeruzsálembe való megérkezést jelenti. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz fel. A misén Máté, Márk, vagy Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, meghatározott rendben, minden évben másikat. A nagyhéten hétfőn, kedden és szerdán nincs különösebb szertartás.
Nagycsütörtök (ápr. 2. 1000) az utolsó vacsora emléknapja, az Eucharisztia (Oltáriszentség) alapításának ünnepe. A székesegyházban délelőtt van az úgynevezett Krizmaszentelési mise. Ezen a misén az adott egyházmegye összes papjának rész kell vennie. Itt megújítják papi fogadalmukat, valamint a püspök megáldja és megszenteli az azt követő évben használt szent olajokat és a krizmát. Háromféle szent olaj van, amit meghatározott szertartásban használnak: 1. Keresztelendők olaja 2. Betegek kenete 3. Krizma (kereszteléskor, bérmáláskor, papszenteléskor és templomszenteléskor használják.)
A nagycsütörtöki esti misén (1800) a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek… kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengők is. Utána húsvét vigíliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. („A harangok Rómába mentek…”) Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után (ahol megtartják) a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs külön szertartása, csendesen zajlik. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak.
Nagypéntek (ápr. 3. 1800) a katolikus hívők számára a legszomorúbb, legdrámaibb nap az évben. Ekkor emlékeznek Jézus halálára. Ezen a napon szigorú böjtöt kell tartani. Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót (Jézus szenvedés történetét). Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a Szent Kereszt előtt, amelyen a megváltás történt. Ez a kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás.
Nagyszombaton (ápr. 4. 2100) napközben semmilyen szertartás nincs, a „nagyszombati liturgia” kifejezés téves. A katolikus időszámításban szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik. Húsvét vigíliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.
1. Fényliturgia: Ekkor történik a tűz megáldása, majd arról a húsvéti gyertya meggyújtása. A húsvéti gyertya jelképezi a feltámadt Jézust. A templomba való bevonulás után énekli a pap a húsvéti öröméneket.
2. Igeliturgia: Az Igeliturgiában kilenc olvasmány található. Hét az ószövetségből, egy szentlecke, és az evangélium. A Szentlecke előtt megszólal az orgona, harangok és a csengők is, amik nagycsütörtök óta hallgattak. A Szentlecke után felhangzik az alleluja (az örvendezés éneke), ami egész nagyböjtben nem szerepelt a liturgiában. A keresztségi ígéret megújítása következik.
3. Keresztségi liturgia: Ha vannak keresztelendők, akkor itt történik meg a keresztelés. Ez is ősi hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigíliáján keresztelték meg a jelölteket. Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet.
4. Eukarisztia liturgiája: Innen a mise a hagyományos rend szerint folytatódik, de sokkal ünnepélyesebben.
5. A Körmenet nem tartozik szervesen a vigíliához. Lehet körmenetet tartani a mise végén, ezzel „hirdetni a világnak”, hogy feltámadt Krisztus.
Húsvétvasárnap délelőtt (ápr. 5. 1000) ünnepi szentmisét tartanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napig, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.
Április 26-án a 10 órai szentmisében a 25-30-35-40 stb. évfordulót ünneplő házaspárokért imádkozunk, és ők kapna külön áldást is. Minden házaspárt szeretettel várunk, akik a világ bármelyik katolikus templomában kötöttek házasságot. Kérjük, hogy április közepéig jelentkezzenek a plébánián.
„Most tanultam meg, hogy nem arra kérem Istent, hogy teljesítse azt, amit én elterveztem, hanem hogy segítsen megérteni, mi az értelme annak, amit ő tesz velem.” (Wass Albert)
Kiss József
About Post Author
