Huszonöt éve lett újra város Szabadszállás

2020. július 1-jén múlt huszonöt éve annak, hogy Szabadszállás (immár a 19. századi évek után), ismét városi címet kapott.Dr. Bak István „Szabadszállás Város Örökös Tiszteletbeli Polgármestere” kezdeményezésére, 1995. július 1-jétől nagyközségből városi rangra emelkedett az akkor még  közel hétezer lelket számláló településünk.

A várossá –avatás igazán méltóságteljes, ünnepélyes formát öltött, egész napos rendezvénnyel tisztelgett a városvezetés és a lakosság is a jelentős esemény előtt. Ettől kezdődően minden év július 1-je körüli időben rendezi meg városunk vezetése a „Szabadszállási Városi Napokat”, amelyhez időközben a helyi laktanyák és az országos fogathajtók is csatlakoztak, így háromnapossá nőtte ki magát az ünnep.

Az 1995-2004 közötti időszakban nem sejtette senki a város életének rosszabbá fordulását, éltük békés hétköznapjainkat. A városban minden intézmény, minden család élete fejlődött, előre mutatott. Büszkék voltunk (lehettünk is), mert eredményesek, előre haladóak voltunk.

Aztán gyorsan kaptak szárnyra a rossz hírek arról, hogy laktanyáinkat váratlanul, egy rosszul meghozott döntés, esetleg rosszul felépített lobbizás után be fogják zárni.. A hír hihetetlen volt, de egyre többen hangoztatták. Végül 2004. december 31-vel a képtelenség valósággá nőtte ki magát. Tagadhatatlan „ mélyrepülés” vette ekkor kezdetét: megszűnt a katonai szakközépiskolánk, megszűnt a kultúra fellegváraként ismert HEMO, a katonacsaládok egy jelentős része kénytelen volt költözni, más részük pedig itt maradt, de jobbára idő előtti nyugdíjazásban folytatta életét…Az azóta eltelt időszakra máig is hatással van, hogy az egyébként országosan is elismert Alföldi Kiképző Központ megszűnt városunkban létezni.

Ám a város reményeit képviselőink és a város vezetése próbálta teljes erővel fenntartani, alkalmazkodva a megváltozott 21. századi élhetőséghez.

Igyekeztünk a turizmus akkor még kevésbé ismert színfoltjait hírelni ország-világ előtt.

2002-ben nyílt meg településünk Tájháza, amely a megyében is az elsők között vállalta fel az elmúlt századok hagyatékának őrzését.

Az idegenforgalom és a turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódóan bővültek a település látnivalói. 2005-ben, a József Attila Emlékévben avatta fel városunk  Bács-Kiskun megye egyetlen József Attila emlékhelyét,  a Dörmögő-házat.

2007-ben, a városi napok keretében adták át városunk vezetői a Helytörténeti Múzeumot, amely nemcsak növelte településünk turisztikai értékeit, hanem végre méltó helyre kerültek azok a dokumentumok is, amelyek Szabadszállás életének meghatározó, a 17. századig visszanyúló emlékeit jelentik. Az intézmény lelkes irányítója, szervezője Tóth Sándor lett, akinek nevét Petőfi Sándor születésével kapcsolatos munkásságáról egy egész ország ismerte meg. Halálát követően, előtte tisztelegve a gyűjtemény ma már Tóth Sándor nevét viseli.

A helyi laktanyában dolgozó lelkes , de immár nyugdíjas korban lévő katonáink is szorgalmasan gyűjtögették a kiképzőközpont még fellelhető emléktárgyait, annál is inkább, mert hagyománnyá vált városunkban, hogy a háromnapos városi rendezvényeink első napját az elszármazott, vagy éppen már nyugdíjba vonult katonatársak napjaként emlegethettük. Időközben a rengeteg, értékes anyagnak is helyet találtak, így nyitotta meg kapuit a Hunyadi Mátyás Helyőrségi Gyűjtemény.

Szintén a 21. század egyik fontos elvárása a települések hagyományőrző tevékenységének fellendítése. Ezt a kihívást városunk is felvállalta , 2015-től minden évben megrendezzük  a Szabadszállási Kolbásztöltő Fesztivált, amely elsősorban a  gasztronómiai, kulináris élvezetek kedvelőit vonzza városunkba. Nem mellesleg a családi, baráti, munkahelyi  közösségeknek is remek kikapcsolódást, a közös élmények lehetőségét biztosítja. Ez az országossá nőtt rendezvény hozzájárul településünk népszerűségéhez is.

 Ugyancsak új színfolt a város rendezvénynaptárában és hagyományaink ápolásában  a Szent Mihály- napi Forgatag, amely hosszú évek kihagyása után szüreti felvonulással együtt ad egész napos kikapcsolódási, szórakozási lehetőséget városunk lakosságának, mellette pedig a hagyományőrzés fontosságát is szem előtt tartja. Itt kell megemlíteni, hogy szintén országos hírnévre tett szert az ÁMK-ban működő néptánccsoportunk is, amely tagságát a helyi óvódás és iskoláskorú gyerekekből, valamint a néptáncot mindig is kedvelő felnőttekből verbuválódott Hofmaiszter Anikó néptáncoktató vezetésével.

A rendezvények, városi események sorát gazdagítja a településen működő, a gyalogló sportot népszerűsítő Strázsa Turista Egyesületünk, amely 2006-ban, a helyi Honvéd Nyugdíjas Klub keretein belül kezdte el népszerűsíteni a gyaloglást, mint egészségmegőrző sporttevékenységet. majd 8 évvel később már országos kiírású túrákat is szervezni kezdtek, egyre nagyobb sikerrel. 2020-ra már évente több alkalommal is vendégül látják a túrázni szerető közösségeket, családokat. A nagy sikerrel rendezett gyaloglások fő irányítója, lelke Búza Vince, aki maga is katonatisztje volt a valamikori szabadszállási helyőrségnek.

A rendezvények szervezése, lebonyolítása mellett azért a szürke hétköznapokon is voltak, vannak is lesznek is fontos események, mindenkit érintő változások városunk életében. Nézzünk most ezek közül néhányat:

2010 tavaszától folyamatosan szépült, újult meg kisvárosunk központja, illetve az oda befutó főutak környezete. A 48 millió Ft-os, vissza nem térítendő EU-s pályázati pénzből  egy jobban áttekinthető, ugyanakkor a 19. századi épületek jellegét megtartó változás indult el. Ennél a fejlesztésnél kiemelt elvárás volt fiataljaink közösségi tereinek bővítése is.

2012 nyarán őstermelőink, mezőgazdasági értékeket teremtő gazdálkodóink örülhettek a teljesen átalakított, komfortossá varázsolt városi piactér átadásának. Ennek a beruházásnak talán egyik legfőbb eredménye az is, hogy a piac területe ettől kezdődően nemcsak árusítás helyszíne lett , hanem közösségi – iskolai és városi- rendezvények megtartására is alkalmassá vált. Azt is fontos megemlíteni, hogy ez a beruházásunk nem európai uniós projekt volt, a megvalósításra nyert, vissza nem térítendő közel 60 millió Ft-ot a Tanya-program jóvoltából nyertük el.

2012-ben szépült meg iskolánk külső felülete, amikor is szigetelték a teljes épületet, kicserélték az addigra már jócskán elavult nyílászárókat. Ez a beruházás városunk egyik legnagyobb intézményének életében jelentős fejlesztést jelentett. Ebben a felújításban szintén EU-s pályázattal vehettünk részt, ahol meg kell említeni azt is, hogy 15%-ban önkormányzatunknak is biztosítania kellett a 200 milliós beruházás anyagi feltételét.

Az infrastrukturális fejlesztések egyik különlegessége a település óvodája, ami egyedi formatervéről vált híressé. A „tökház” ovi formavilágát Bálint Ágnes Mazsola és Tádé című meséje ihlette és Katkics Tamás tervezőmunkáját dicséri, ennek első ütemű építése 2013-ban történt meg, ennek az épületnek az átadása pedig 2014 tavaszán történt. majd 2015-ben ismét EU-s pályázattal történt meg az óvoda épületének külső szigetelése.  2020 tavaszától azonban a  bölcsőde és óvoda további bővítése is szükségessé vált. A formavilág továbbra is a a „tökház” folytatását jelenti, az építkezés már javában tart.

Ugyanebben az évben kulturális életünk feltételei is jelentősen megváltoztak : városunk könyvtára szépült meg TOP-pályázattal. Könyvtárunk egyébként a szépülés előtt, alatt és napjainkban is híres gyermekközpontúságáról, aktív közösségi életéről. Ráadásul folyamatosan jelen van online-felületeken, beépült mindennapjaink életébe, amely az ott dolgozók szellemiségét, a 21. századi kihívások el-és befogadását példaértékűvé tette és teszi is!

Az utóbbi időszak legnagyobb értékű beruházása a város szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése volt, amelynek megvalósulása hatalmas lépésnek számít a település életében 2015 óta.

2017-ben ért véget a városközpont megújulása, így fiataljaink kellemesebb, virágosabb, élhetőbb tereket kaptak közösségi életükhöz. Minden évben egyre több lelkes „otthoni kertész” is megszólal a városközpont szebbé tételében: önkéntesen ültetnek virágokat, s ápolják, gondozzák is azokat!!

A 2018-as év is nagy áttörést jelentett a város életében. A 21. század melegkonyhás elvárásainak maximálisan megfelelő étkeztetés indulhatott el ekkor. Iskolásaink éttermi környezetben fogyaszthatják el ebédjüket, ugyanakkor a Nagyvendéglő lehetőséget nyújt társadalmi, családi rendezvények lebonyolításához is.

És a 2019-es év is hozott változást a közösségek és a város életében.  Új épületbe költözhetett a Családsegítő-és Gyermekjóléti Szolgálat. Erre az intézményre, annak méltó körülmények közötti működésére egyre nagyobb szüksége van városunknak, s nemcsak a miénknek….

 A 2020-as év is nyert pályázattal indult, és a beteges, sokunk számára akár abszurdnak is nevezhető járványügyi helyzet ellenére is történt ismét fejlesztés. Hamarosan átadásra kerül a buszpályaudvar, ami a közösségi közlekedés körülményeit nagyban fogja javítani és megkezdődött az új, háromcsoportos bölcsőde bővítésének kivitelezése is.

Az ÁMK keretein belül állandó , civil csoportok is működnek. Közülük  azért is fontos néhányat megemlítenünk, mert nemcsak példaértékű szerepet töltenek be városunk életében, hanem nyugdíjas szerveződésekről lévén  szó,  az itt  élő fiatalabb generációk számára mintaként, követendő értékteremtésként  kell,  hogy szerepeljenek…Megalakulásuk, folyamatos működésük sorrendjében ezek a következők:

1976 óta rendületlen kitartással fogja össze a nyugdíjba vonult katonatársakat a Honvéd Nyugdíjas Klub.

1977 óta heti rendszerességgel hódolnak a népdalok szeretetének a Kiskun Népdalkör tagjai. 2006 óta pedig a városunkban élő nyugdíjas hölgyek szerteágazó tevékenységét fogja össze a Nőszirmok Klub.

Ezek a civil szerveződéseink aktív szereplői  településünk életének.   Minden évben több ezer embert mozdítanak meg  az általuk szervezett  túrák,  helyőrségi találkozók,   gyermeknapi és adventi programok és országos elismertségű népzenei találkozók révén.

Két településsel is szoros partner-, illetve testvérvárosi kapcsolatot tartunk fenn, a németországi Schönenberg-Kübelberg városával és az erdélyi Vargyas községgel. Ezen települések küldöttségeit rendszeresen vendégül látjuk rendezvényeinken. Természetesen mi is megtiszteljük a testvér-települések közösségi rendezvényeit, hiszen ez az alapja a gyümölcsöző kapcsolatépítésnek!

És akkor jöjjön most azon polgármesterek névsora, akik az elmúlt huszonöt évben támogatták, vezették és fejlesztették városunk életét:

1994-1998 – Dr. Bak István

1998-2002 – Dr. Bak István

2002-2006 – Dr. Balázs Sándor

2006-2010 – Dr. Balázs Sándor

2010-2014 – Dr. Báldy Zoltán

2014-2019 – Dr. Báldy Zoltán

2019-            Darabos József

Érdekességként nézzük a lélekszám alakulását kisvárosunk életében:

1996 januárjában 6364 fő élt velünk, míg a 2019 januárban kiadott adatok szerint ez a lélekszám 6083 főre csökkent, sajnos.

És éppen ennek a két számnak a különbsége teszi most nagyon fontossá minden itt élő polgár számára a talán legfontosabb kérdést: „Hogyan tovább Szabadszállás?”

Tudjuk, vannak gondjaink: munkahely, úthálózat, kultúra….-csak hirtelen három a teljesség igénye nélkül. Most regnáló polgármesterünknek, a vele együtt dolgozó nyolc képviselőnknek talán soha nem volt még ennyire nehéz feladata: megőrizni, fejleszteni, tenni, tenni, tenni.

Az idei tervekről, amelyek EU-s pályázati támogatással készültek, egy táblázat álljon most itt. Eredményükről jelenleg  még nincs pozitív hír. Nyilván bízunk abban, hogy sikeresek lesznek, haladhatunk előre!

És mellette abban is nagyon kell reménykednünk, sőt el kell hinnünk, hogy fiataljaink a megszerzett végzettségeikkel, tudásukkal mind többen fognak arra gondolni: „Itt születtem, tehát tudásom haza kell hozzam!” .  Mert különben hiába lesz újabb huszonöt év városi rangban, ha üressé, szürkévé, egy kicsit haldoklóvá válik itt az élet…..

Közös gondolkodással, a közösségi lét  felértékelésével az itt élők tudnak legtöbbet tenni a maradás, fiatalítás megteremtésében.

 Végezetül, szeretném megköszönni Kishalmi Istvánnénak, hogy összefoglaló gondolatait megosztotta velünk.

Darabos József

polgármester

About Post Author

Fábián Krisztián

See author's posts