Időutazás kis megállókkal

A Honvéd Nyugdíjas Klub 2018. évi szakmai tevékenysége a Magyar Honvédség megalakulása 170. évfordulója jegyében szerveződött – sokalkalmas és tartalmas – programsorozatból állt össze. Időutazásra a 170 esztendő késztetett bennünket, a kis megállók az egyes rendezvényeink voltak. A késő őszi „Hadtörténeti Múzeum”-ban tett látogatásunk ezt a hosszú vándorutat volt hivatott lezárni.

Pillantsunk vissza emlékező alkalmainkra.

Hetvenöt esztendővel ezelőtt, 1943. január 12-én, a szovjet haderőnek az Uriv és Sztorozsevoje által határolt Don-szegletben indított támadása, az azt követő mintegy háromheti idő alatt vívott harcok és az időjárási viszontagságok következtében a 2. magyar hadsereg erői szétforgácsolódtak, állománya megfogyatkozott, fegyverzetének java megsemmisült, és a sereg az állásainak teljesen feladására kényszerült. Erre a véráldozatra emlékeztünk január 12-én, a „Doni áttörés emléknapja”-n a II. világháború áldozatainak emlékművénél és a közösségi házbéli kiállítás megtekintésekor.

Május 23-án a Magyar Honvédelem Napja és a Magyar Hősök Emléknapja adta a tagok, érdeklődők és meghívottak számára az apropót a közös megjelenésre, valamint a Magyar Honvédség megalakulása 170. évfordulója alkalmából a honvédség megszületése körülményeinek, és a 170 esztendő történetének fontosabb szakaszai, eseményei felelevenítésére. A rendezvény fő előadója, dr. Gáspár Tibor ny. mk. vezérőrnagy a közel egy és háromnegyed évszázados történet egy sajátos szegmensével, a katonai logisztika fejlődésével ismertette meg hallgatóságát. Az előadást követően egy, a Magyar Honvédség 170 esztendejét bemutató házi kiállítás nyittatott meg, majd az emlékező nap eseményei az I., majd a II. világháborús emlékműveknél – koszorúzással – zárultak.

A július 13-ai XIV. Szabadszállás Helyőrség Honvéd Találkozó-n a hatvan esztendővel ezelőtt, 1958. szeptember 1-jével, MN 5260 hadrendi számmal megalakult Magyar Néphadsereg 145. harckocsi ezredre és a húsz éve, 1998. augusztus 31-ével megszűnt Magyar Honvédség Gépjárműtechnikai Honvéd Szakközépiskolára emlékeztünk.

Szeptember 8-án tartotta – önálló – születésnapi rendezvényét az egykori harckocsizó alakulat.

Szeptember végén nem csak Petőfi szavaira („Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, …”) emlékeztünk, hanem 28-ai rendezvényünkön a Nagy Háború befejezésének 100. esztendeje-re is. Dr. Ravasz István alezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadtörténésze tartott előadást, melyben felvázolta az I. világháború előzményeinek, lefolyásának, befejezésének és lezárásának (fegyverszünet, békekötés) eseményeit, kiemelve a magyar vonatkozásokat. Hangsúlyosan kerültek bemutatásra a keleti hadszíntér eseményei, benne a Przemyśl erőd, valamint az olasz front harcai. Nem maradt el a Nagy Háborút, az odavezető folyamatokat, a harccselekményeket, a fegyverszüneteket és békekötéseket bemutató kiállítás sem.

Október 5-én, a Nemzeti Gyásznap elő napján – az Aradi Vértanúk Emléknapja alkalmából – az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot követő megtorlás áldozataira: az aradi vértanúkra és áldozattársaikra emlékeztünk. A rendezvény a Petőfi Sándor Általános Iskola előtti parkban lévő emlékköveknél kezdődött nemzeti nagyjaink visszaidézésével és koszorúzással. A József Attila Közösségi Házban Babucs Zoltán hadtörténész tartott előadást, melyben megismertette hallgatóit az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeivel, a megtorlás időszakával, okaival, az aradi tizenhárom vértanú és áldozattársaik történetével. Megvilágította a hazafiság, a honért érzett felelősség fontosságát, tartalmát, melynek legszebb s egyben a legtragikusabb példája a tizenhárom vértanú mártíromsága.

Az előadást a hagyományainknak megfelelően egy, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeit, továbbá a világosi fegyverletételt követő megtorlási időszakot, a gyalázatos és eleve elrendeltetett cinizmust, a haynaui fejeket akarást, a katonák megszégyenítésére törekvést és véráldozatot bemutató kiállítás megnyitója és megtekintése követte.

Ez évi – az egyesület által szervezett – túráink is ezen eseményekhez kapcsolódtak, hiszen az április 7-ei V. Strázsa Honvéd Teljesítménytúra, illetve a szeptember 29-ei Őszi Strázsa Túra vagy kezdő, vagy záró ellenőrző pontja a Hunyadi Mátyás Helyőrségi Gyűjtemény volt, ami lehetőséget adott a hagyományápolási tevékenység bemutatására.

Ezt az egész évet átfogó rendezvénysort zárta a november 21-ei múzeum-látogatásunk, mely során – tárlatvezetéssel – megtekintettük a „Magyarország a Nagy Háborúban, 1914–1918” című kiállítást.

Lassan megszokottá válik a vonatos utazás, ahogy most is „nosztalgiáztunk” egy kicsit. Egy kis autóbuszozás után jutottunk el a Budai Vár Halászbástya alatti lépcsősorához, melyen kisebb túrafeladat után – rövid félvár bejárással – jutottunk el a Hadtörténeti Múzeumhoz.

A múzeum kiállítása része a magyar katona történetét bemutató kiállítási sornak. A tárlat osztrák–magyar (azon belül hangsúlyosan magyar) szemszögből mutatja be a háború eseménytörténetét. Látványelemei a frontélet és hátország jellegzetességeit tárják a látogató elé. Megtekinthetők ismert és jelentős személyek (például Arz Arthur, Svetozar Boroević, Franz Conrad von Hötzendorf, Ferenc Ferdinánd, Habsburg József főherceg, Szurmay Sándor) személyes tárgyai, valamint megismerhetők kevésbé kiemelkedő, de érdekes vagy éppen tipikus első világháborús pályát befutott katonák és civilek (nők és férfiak) történetei, megszemlélhetők a háború személyhez köthető különleges vagy jellegzetes tárgyai, dokumentumai. A különlegességek mellett a háború tipikus, tömegcikkei is közelről tanulmányozhatóak a tárlaton: fegyverek, egyenruhák, felszerelési tárgyak. Nemcsak az Osztrák–Magyar Monarchia fegyveres erejének, hanem szövetségeseinek és ellenfeleinek harci eszközei és felszerelései is.

A látogatók a kiállítás számos pontján kiépített enteriőrök (vasútállomás, lövészárok, lőszergyár, hadifogolytábori barakk, kávéház) révén szinte belehelyezkedhetnek a magyar katona, illetve a hátországi állampolgár szerepébe, „testközelből” kaphatnak képet a háborús mindennapokról. Természetesen napjaink technológiája is megjelenik az ismeretterjesztésben: az érintőképernyők és okostelefonos alkalmazás révén.

A tárlatvezetés után megismerhettük Magyarország hadtörténetének további időszakait is a múzeum „Jelszavaink valának haza és haladás” (1815-1866), „Ferenc József zászlai alatt” (1868-1914), „Piavétol a Donig – a Dontól a Dunáig. Magyarország katonai története 1918-1948”, „Elhurcolva – Távol a hazától” (1941-1955), „… és legördült a vasfüggöny Magyarország katonai története 1948-1968” című kiállításai megtekintésével.

Köszönet mindenkinek, aki bármilyen formában támogatta e rendezvénysorozatot, és köszönet azoknak is, akik eljöttek meghallgatni az előadókat, megtekinteni a kiállításokat és részt vettek a megemlékezéseken akár szereplőként, akár emlékezőként.

Horváth Balázs István