Kiberbiztonság: Az Ön felelőssége is!

Biztonságunk az online térben egyre fontosabb. Adataink védelméért mi magunk tehetünk a legtöbbet.

 A dolgok internete: hatalmas lehetőségek…

Nincs már távol az a jövő, amikor valamilyen online kommunikációra képes eszközzel, mindenféle „papírozás” nélkül egyszerűen intézhetnek minden egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos ügyet, akár okostelefonról. Vagy amikor okos autóik maguktól tájékozódnak és önmagukat vezetik; amikor az energia- és közlekedési hálózatok, bankok és az állami szervezetek hálóba kapcsolva működnek, a lakosság kényelmét szolgálva. Az 5G világa ez, amely számtalan, ma még talán nem is ismert lehetőséget nyújt majd a felhasználók számára a legmodernebb telekommunikációs technológia segítségével. Előrejelzések alapján 2020-ra a dolgok internetét (IoT) alkotó több tízmilliárd (!) eszköz fog csatlakozni az internethez.

 

 …és hatalmas veszélyek

Ez ugyanakkor rengeteg kihívással, lehetséges biztonsági fenyegetéssel is jár – az adatok védelmét ebben a nagyon gyorsan fejlődő és változó térben, a kibervilágban is biztosítani kell. Ahogy egyre inkább használják a digitális technológia által nyújtott lehetőségeket, úgy vannak egyre inkább kitéve ezeknek a modern biztonsági támadásoknak. A kockázatok exponenciálisan növekednek. Az internet sötét oldala, a dark web segíti ezeket az illegális akciókat, de nem kizárólagos forrása ezeknek. Magán- és állami szereplők egyaránt egyre több kísérletet tesznek az adatlopásra, a csalásra, sőt, akár a kormányzatok destabilizálására. Csupán 2016-ban naponta több mint 4 000 zsarolóvírusos támadásra került sor, az uniós vállalkozások 80 százaléka már legalább egyszer szembesült kiberbiztonsági eseménnyel. Egyes számítások alapján a kiberbűnözés gazdasági hatása csak az elmúlt négy évben ötszörösére nőtt, 2019-ig pedig ez az érték újból megnégyszereződhet. A zsarolóvírus-támadások terén különösen nagy növekedés tapasztalható, pusztán az elmúlt négy év során az ötszörösére emelkedett.

Uniós együttműködés a kiberbiztonság erősítésére

A kérdéssel tehát mindenképp foglalkozni kell. A kibertámadások nem ismernek határokat, országoktól teljesen függetlenül tarolnak mindenütt, ahol csak infokommunikációs megoldásokat használnak. Éppen ezért a felkészülést és a védekezést is célszerű egye-sített erővel és együttműködéssel elősegíteni – ebben pedig élen jár Európa. Az online biztonságot számos uniós jogszabály védi és garantálja jelenleg is. Személyes adataik védelmét többek között a 2018 tavaszán hatályba lépő lépett általános adatvédelmi rendelet (GDPR) védi, amely számos helyen szigorít a személyes adatokat kezelő szolgáltatások szabályain. Szintén jelentős a hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv (NIS), amely az eddigi önkéntes együttműködés helyett létrehozza az európai szintű együttműködés alapjait; meghatározza az alapvető szolgáltatásokat nyújtó (pl. energia, a közlekedés, az egészségügy és a pénzügy kritikus ágazatában működő) szereplők biztonsági kötelezettségeit minden tagállamban.

A legújabb javaslatok közt a Bizottság felvázolta egy közös európai uniós kiberbiztonsági ügynökség létrehozásának tervét is, amely a már működő Európai Uniós Hálózat- és Információ-biztonsági Ügynökség (ENISA) továbbfejlesztésével jönne létre. Segítségével rendszeresen páneurópai gyakorlatokat tartanának, a fenyegetettséggel összefüggő információkat és tudást pedig eredményesebben tudnák megosztani a tagállamok. Szintén az uniós tervek között szerepel egy – az élelmiszer jelöléséhez hasonlóan működő – uniós kiberbiztonsági tanúsítási keret-rendszer kialakítása. Ez garantálná a védjeggyel ellátott termékek és szolgáltatások biztonságosságát, eligazítva a felhasználókat a modern technológiai eszközök között.

„A kiberbiztonság mindannyiunk felelőssége. Várj, gondolkozz, csatlakozz!”

Ez volt az idei kiberbiztonsági hónap szlogenje, ami utal rá, hogy online biztonságukért nem-csak az EU vagy az egyes országok tudnak tenni. A legtöbb azon múlik, hogy a hálózatokhoz számtalan kütyüvel csatlakozó felhasználók mennyire körültekintően járnak el. Ismerik-e a leg-fontosabb szabályokat, amelyekkel védhetőek személyes adataik, használnak-e megfelelő védelmet például, ha egy kávézóban nyílt hálózatot használva neteznek, online bankolnak vagy vásárolnak valamit. Nagyon sok alapvető apróságra érdemes figyelni, hogy minimalizálják az online támadásokat.

Végezetül egy infografika a témához, amelyen látszik, mely országok használnak leg-inkább online boltokat. Az ábra persze elég komplex jelenséget mutat be, hiszen az on-line aktivitás utalhat a szélessávú internet hozzáférhetőségére, de arra is, mennyire ismerik és használják ki ezeket az online lehetőségeket, és mennyire magabiztosak az online térben.

Forrás: http://europapont.blog.hu/2017/10/28/kiberbiztonsag_online_vasarlas

Bács-kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály