A szokásos bakonyi túránkra készültünk kis csapatunkkal, aztán a legnagyobb örömünkre hirtelen megnőtt az érdeklődés a túra iránt és már az autóbusz is kevésnek bizonyult.
Negyvennégy fővel indultunk augusztus 29-én a Bakony legmagasabb részére, a Kőris-hegy környékére, hogy teljesítsük a Bakonyi Kalandorok által szervezett teljesítmény túra valamelyik távját.
A fél 4-es ébredés, és hosszú buszozás után 8 óra körül 4 fő az 50 km-es-, 4 fő a 30 km-es- és 30 fő a 10 km-es távnak vágott neki az időjósok szerint is „túl meleg” nyár végi szombaton.
A Gerence nem tagadta meg magát, a tavaszi nagy esők miatt a parton futó ösvényt több helyen el-, vagy alámosta, így helyenként akrobatikus mutatványokra volt szükség a továbbhaladáshoz. (A figyelmes érdeklődők láttak volna néhány szép „leszúrt rittbergert”, vagy piruettet is.) Nézelődésre azonban nem volt idő, hiszen mindenki törekedett a lába elé nézni, hogy elkerülje a következő akadályt.
A patakot elhagyva a 10 km-eseknek közel 300, a többieknek 500 m-es szintkülönbséget kellett leküzdeni, ahol az emelkedő mellett már egyre inkább a hőség okozta a nagyobb kihívást.
Túrázóink egybehangzó véleménye alapján egy igen jól szervezett, logisztikailag is kiválóan alátámasztott rendezvényen vehettünk részt. A rendezők segítőkészsége, hozzáállása példaértékű volt, amiért külön köszönet jár.
Nagyon hosszú volt a nap, hiszen éjfél után érkeztünk Szabadszállásra, de az élmények, látnivalók feledtetik a várakozás és az utazás fáradalmait.
Buza Vince Baratok FC